Politikusok és szakemberek ismét az iskolapadban

A befejezés előtt álló új általános iskola amfiteátrumában találkoztak mindazok, akiknek fontos az oktatás és tesznek is érette: tervezők, szakemberek, pedagógusok, választott személyek. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a türelmes és vezetőiben bízó helyi lakosságnak mondott köszönetet. A megálmodott célhoz az elmúlt időszakban sikerült forrásokat rendelni, lépésről lépésre lehet közeledni a célhoz, építeni azt az autonómiát, amelyet minden erdélyi szeretne. Fel kell ismerni, hogy ennek a közösségnek olyan erős Európában van jövője, ahol kisebbségként is képes tervezni, építeni  jövőjét. Olyan utakat kell találni, hogy a legnehezebb időben is tudjunk egy-egy téglát hozzáadni építményeinkhez. Ahhoz, hogy szülőföldünkön jövőt építhessünk, erőre, hitre, összefogásra van szükség – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Borbély László, a térség parlamenti képviselője szerint meghatározó volt, hogy az elmúlt évek fejlesztési irányvonalainak megállapításánál jelen volt a magyarság, és sikerült elérni, hogy a magyar közösségek is pályázni tudjanak. Az Európai Unióra akkor is szükségünk van, amikor ellenzékből politizálunk, amikor a következő fejlesztési ciklust tervezzük, hiszen a legbiztosabb pénzek ezután is az EU-tól jönnek, és Románia mintegy negyven milliárd eurót hívhat le a következő hét évben – érvelt a politikus.

Álom és valóság

Ezzel a címmel tartott előadást Antal Zoltán: a kistérségi ügyvezető azt elemezte, milyen eredményeket tudott elérni a kisváros a 2007–2013-as fejlesztési időszakban. Sokat sikerült tenni, de a mulasztásokból, tévedésekből is tanulni kell – emelte ki a szakember. Nyárádszereda az oktatási infrastruktúrára mintegy kétmillió eurót szerzett, ebből bővül és korszerűsödik a Deák Farkas Általános Iskola, valamint a székelymosoni és a kisszentlőrinci elemi iskola. Csaknem egymillió eurót sikerült szerezni a helyi egészségügyi és szociális otthon bővítésére, korszerűsítésére, tavalyelőtt innovatív területrendezést, zöldövezetépítést végeztek, míg a közművesítésre, környezetvédelmi infrastruktúrára mintegy 10 millió lejt szereztek, de épültek új hidak, utcákat és utakat korszerűsítettek a városban és a közeli erdők felé.

Tóth Sándor polgármester arra próbált válaszolni, miért tartják fontosnak a helyi oktatás fejlesztését, és miért éppen a hamarosan befejeződő Andrásfalvi úti iskolába fektettek be: az oktatási intézményeket kimozdították a főtérről, itt megfiatalodó településrésszel kell számolni, és itt terjeszkedési lehetőségek vannak a település számára,  de nem elhanyagolandó tényező volt a helyi igények figyelembe vétele, a lehetőségek kihasználása, a modern iskolaépület és szakoktatási lehetőségek adottsága sem.

Lehet-e modell a Nyárádmente?

Antal Lehel, a megyei Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója úgy véli, az eddigi tanulságokat le kell vonni, és továbbra is pályázni kell a meglévő és leendő pénzalapok kihasználása érdekében. Antal Zoltán az elmúlt időszakra visszatekintve megjegyezte: 2010-ig inkább területfejlesztésre koncentráltak az önkormányzatok, de a kialakult közös értékrend, jövőkép és partnerség tükrében azóta a fenntartható fejlődés került előtérbe. Azaz egyre fontosabb a térségben például az innovatív fejleszétéseket bátorító LEADER program és a természeti értékek megóvására és értékesítésére összpontosító Natura 2000 program közötti összhang, középút megtalálása. A néhány évi terepmunka ismeretében Antal azt is kihangsúlyozta: habár nem tagadható a lakosság  pesszimista látásmódja, mégis ezen a vidéken vannak értékek, erőforrások, tartalékok. Ezért joggal vethető fel a kérdés, hogy néhány év múlva lehet-e a Nyárádmentét mint vidékfejlesztési modellt emlegetni egy globális világban.