Peti: jogunk van magyarul beszélni

Miután az előző testületi ülésen első alkalommal szólalt fel minden képviselő anyanyelvén, most ugyanezzel a szándékkal érkeztek a csütörtök délutáni ülésre. Csakhogy az első magyar felszólalás után Ionela Ciotlăuș alpolgármester, ülésvezető, felszólította a magyar képviselőket, hogy minden esetben először román nyelven szólaljanak fel, és azután, ha akarják, használják anyanyelvüket.

„Az állam hivatalos nyelve román, így mindenki köteles ezt használni, különösen hivatalos helyeken” – jelentette ki az alpolgármester. Mintha ez nem lett volna elég, a városháza jegyzője, Maria Cioban arra hívta fel a képviselő-testület figyelmét, hogy az ülésekről hivatalos jegyzőkönyvek készülnek, és a magyar nyelv használata ellehetetleníti ezek elkészítését. A jegyző szerint a hivatalos jegyzőkönyvekbe csakis a tolmács által lefordított felszólalások kerülhetnek be, hiszen „honnan tudjuk mi, hogy a képviselők ugyanazt mondják-e el magyarul, mint románul?”.

Peti András alpolgármester a „jó tanácsok” ellenére magyarul szólalt fel, és határozottan kijelentette:  a törvény szavatolja az anyanyelv használatot mindenhol, közintézményben és a testületi üléseken egyaránt, így ők továbbra is magyarul fognak beszélni, és a városházának kötelessége, hogy fordítót alkalmazzon.

Nemsokára előkerült a városháza tolmácsa is, aki láthatóan egyáltalán nem volt felkészülve arra, hogy fordítania kell a tanácsülésen, és alapvető szavakat, kifejezéseket nem tudott jól, helyesen lefordítani. Párszor a mellette ülő Soós Zoltán súgott neki. Miután a magyar önkormányzati képviselők a tolmács helytelen és hiányos fordítása miatt kénytelenek voltak románul is megismételni észrevételeiket, jobbnak látták, ha csak az állam hivatalos nyelvén szólalnak fel. Mindenki reményét fejezte ki, hogy a városháza a következő testületi ülésre egy jobban felkészült, megfelelően fordító tolmácsot hoz majd.

A csütörtöki tanácsülésen egykébként viszonylag kevés téma került napirendre, az egyik, számunkra talán legfontosabb, hogy a sürgősségi pontok között elfogadták: tanulmányt készíttetnek arról, hogy a marosvásárhelyi Színház téren hol lehetne kialakítani egy szoborparkot. Mint már beszámoltunk róla, ebben a szoborparkban kapna helyett az ülő Sütő András-szobor is. Az adományként kapott Decebal- szobor felállításáról ezúttal nem tárgyaltak.