Ötödik Székely Majális Makfalván

Ötödik alkalommal rendezték meg a hétvégén Makfalván a Székely Majálisnak nevezett közösségi találkozót, amelyre nemcsak a Küküllők, a Nyárád és a Maros mentieket, hanem Székelyföld egészéről vártak vendégeket, de hazai és anyaországi politikusok és közéleti személyiségek is megjelentek, vagy távollétükben is támogatták a kezdeményezést. Így Márton Zoltán, Makfalva község polgármestere köszönetet mondhatott a magyar Országgyűlés jelenlegi és volt elnökeinek, Kövér Lászlónak és Szili Katalinnak, akit Kerényi György államtitkár kísért el útján, de itt volt Balczó Zoltán parlamenti alelnök, Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Intézet elnökhelyettese, Balázsi Károly professzor a Lezsák Sándor által fémjelzett népfőiskolai mozgalom képviselőjeként, továbbá Püspökladány és Sárospatak küldöttségei. De Márton Zoltánt az is reménységgel tölti el, hogy mindhárom erdélyi magyar párt képviseltette magát a rendezvényen: az MPP-t Bíró Zsolt elnök, az EMNP-t Pap Előd alelnök, az RMDSZ-t Brassai Zsombor Maros megyei elnök, míg a délután folyamán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is megérkezett.

Zászlós-lovas felvonulás

Délelőtt Makfalva központjában gyülekeztek az érdeklődők, helyiek, vendégek és hivatalosságok, majd közösen vonultak fel a Cziegler-kertbe, a rendezvény hagyományos helyszínére. A menetet a háromszéki Étfalva-Zoltán fúvószenekara vezette, akiket a 15. Mátyás huszárezred marossárpataki és havadi csapatai, az erdőszentgyörgyi 6. Württenberg és a marosvásárhelyi 9. huszárezred lovasai követtek, utána zászlókkal a hivatalosságok, vendégek, néptáncosok és az érdeklődő tömeg.

A helyszínen sátrak, zászlók, üstök sokasága, valamint egy nagyszínpad várta a majálisozókat. A tömeg a hármasfalusi Szent István általános iskola, Atosfalva, Székelyabod, a makfalvi önkormányzat, a csíki és gyergyói Székely Ifjúság az Autonómiáért, a hármasfalusi gazdakör, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet és Népfőiskola, a helyi református egyház, a Temate, az RMDSZ, az EMNT-EMNP, a helyi, abodi, csíkszeredai MPP és a helyi Székely Tanács sátraiban kereshetett menedéket a hőség elől.

„Székelyföld egységes és oszthatatlan”

A színpadon elsőként a politikusok kaptak szót: mindegyikük a székely önrendelkezés és Székelyföld területi autonómiája mellett emelte fel hangját. A beszédek sorát Kiss Károly református lelkész, Makfalva Székely Tanácsának elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva az önrendelkezés szükségességét. „Sajnos, egy elnyomó természetű, ragadozó hajlamú, ígéretszegő, saját szavára, becsületére nem sokat adó hatalommal állunk szemben. Hiába hangsúlyozzuk igazságunkat, ez őket nem hatja meg” – nyilvánította ki az elnök, aki szerint ez új utak keresésére sarkall mindannyiunkat. Izsák Balázs, az SZNT elnöke személyes érzéseit fogalmazta meg: „Hazám a Székelyföld, népem a székely nép, és soha nem fogunk lemondani az egységes autonóm Székelyföld megteremtéséről, amelyhez ragaszkodunk, hiszen a nyolc székely szék egy székely haza.” Szili Katalin, az autonómia albizottság elnökeként kiemelte: nem lehet kérdés, hogy az elvándorlás és a szülőföldön maradás közül az utóbbi kell legyen a cél.

„Itt helyben kell dönteni a jövőről, ehhez tudunk mi támogatást nyújtani. Hogy meglegyenek a felelősség gyökerei és a szabadság szárnyai” – mondta az anyaországi politikus, aki szerint a területi autonómia és az annak előfeltételét jelentő regionalizmus közösen érhető el.

Tőkés László úgy vélte, a regionalizmussal Románia fel akarja darabolni, be akarja olvasztani Erdélyt, a Székelyföldet, a Partiumot. „A polgári engedetlenség minden eszközét be kell vetnünk, ha erre a merényletre vállakozni mernének az ország hatalmasai” – hívta fel a figyelmet, ígérve, hogy megsokszorozott erővel fogják védeni az egész erdélyi és romániai magyarság területi, kulturális, személyi elvű és települési autonómiáját, kiemelt módon Székelyföld területi autonómiáját.

Balczó Zoltán is úgy vélekedett, Székelyföld önálló régió, cáfolhatatlan kulturális, etnikai egység, és a székely nép vágya, az autonómia nem több, mint ami Európa más, boldogabb nemzeteinek jár. A cél érdekében meg kell mozgatni az egész magyar társadalmat, de a magyar országgyűlésnek és kormánynak is fel kell vállania azoknak az igényeknek a támogatását, amelyet az SZNT 2010. november 19-én megfogalmazott Budapesten.

Márton Zoltán szerint Románia olvasatában a regionalizmus nem más, mint Székelyföld szétbontása. „Ébernek kell lennünk, és boldogulásunkat nem szabad kizárólag a politikusok kezére bízni, hanem nekünk, mindennapi embereknek is felelsősségünk és munkánk van sorsunk alakításában” – fogalmazta meg az MPP alelnöke. Fráter Olivér pedig úgy gondolta: az ötödik Székely Majális nagyszerű példája a helyi közösség erejét felmutató, alulról szerveződő önazonosság megtartásának, a rendtartó székely falu évezredes hagyománytiszteletének, a jövőbe vetett töretlen hitnek és nemzeti elkötelezettségnek. „Jelkép és üzenet egy olyan Európában, ahol Alandtól Koszovóig, Skóciától Dél-Tirolig a közösségek önrendelkezési akaratát számtalan helyen elismerik és támogatják.”

Bíró Zsolt, az MPP elnöke tetteket vár a székelyektől az autonómia érdekében, ilyen munka lesz annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtése, amelyet „leteszünk a brüsszeli urak asztalára, hogy a régiók Európája szellemében Székelyföldnek is joga van arra, amire minden más EU-s országban példa van.”

Gulyás és nóta mellett szórakoztak

A politikusok után a szórakozás vette át a vezető szerepet a majálison: a színpadon a hármasfalusi és makfalvi iskolások, valamint a fehéregyházi, újonnan alakult Patkó néptánccsoportok léptek fel, de huszártoborzó táncokat is láthattunk, továbbá tanúi lehettünk az újoncok eskütételének és Máthé Miklós közkatona huszár őrmesterré való előléptetésének is.

Az éhes tömegnek tizenkét üstben főtt krumpli- és babgulyást szolgáltak fel, előtte az abodiak „gelesztahajtót” és „pipeperzselőt” kínáltak, ebéd után hideg sört, ásványvizet vagy Seprődi József dicsőszentmártoni borász termékeit lehetett megkóstolni. De volt lángos, miccs, kolbász is, a gyerekeknek édesség, légvár, arc-és körömfestés, a felnőtteknek tűzoltó-, íjász- és baranta-bemutató, zászlókat, jelvényeket, lehúzósokat, szalmakalapot lehetett vásárolni. Egész délután szólt a nóta és népdal a színpadról: Bokor János és Kátai Zsuzsa primadonna nótákat, dalokat énekelt, az abodi Zsiga (Nagy) Miki és zenekara, a Budapesten élő makfalvi származású Bányai Márton nótaénekes, Oláh Attila cigányprímás is a jókedvről gondoskodott, míg Gyepesi László Széllyes Sándor monológokkal, Zsók Levente pedig stand-up humorral szórakoztatta a gyarapodó tömeget, míg este a könnyűzene vonult színpadra: a makfalvi Bányai Borbála után Abodi Nagy Blanka pörgette fel a hangulatot, majd az Ismerős Arcok koncertjén szórakozhatott a tömeg.

Igazi majális volt, amelynek kitűnő megszervezéséről a makfalviak gondoskodtak, de Vass Imre alpolgármester háttérmunkája nélkül mindez aligha lett volna ennnyire sikeres