Nyugdíjtörvény: a módosítás módosításáról szavaznak

Az öt évvel ezelőtt módosított, 203-as számú nyugdíjtörvény hátrányos helyzetbe hozott jó néhány olyan személyt, akik egyetemisták voltak, sorkatonai szolgálatot teljesítettek, vagy olyan civilek voltak, akiket rövidebb-hosszabb időre katonai szolgálatra  mozgósítottak (concentrare), s ezt az időszakot beleszámítják a nyugdíjba szolgálati időként. Az egyetemisták esetében nem annyira vészes a helyzet, ám a sorkatonák és mozgósítottak esetében nagy a veszteség, ugyanis számukra 0,25 százaléknyi egyéni nyugdíjpont értéket számolnak el havonta, illetve évente az ott végzett munkaért.

„A sorkatonákat és a mozgósítottakat általában munkára rendelték. Köztudott, hogy katonákkal, behívottakkal – no meg más kategóriájú emberekkel, például elítéltekkel – építették a Duna-csatornát, a transzfogarasi utat, vagy épp a Nép Házának nevezett mai parlament-épületet és még sok más nehéz munkán vettek részt. Az RMDSZ parlamenti csoportja törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelyben azt javasoljuk, hogy ne 0,25, hanem 0,75 nyugdíjpont-százalékot számoljanak el az ilyen időszakokra, elvégre azok az emberek keményen dolgoztak – és minden ellenszolgáltatás nélkül” –  magyarázta Kerekes Károly parlamenti képviselő, a munkaügyi és társadalomvédelmi szakbizottság tagja. Arra a kérdésre, hogy miként tennék jóvá a már nyugdíjazottak esetében az ilyen hátrányos megkülönböztetést, elmondta: egyéni kérelem alapján, a bizonyító iratok figyelembe vételével újraszámolnák a nyugdíj összegét.

Egy másik, ugyancsak nyugdíjjal összefüggő kérdés a sokat vitatott 1-es munkacsoporté. A 2010-es nyugdíjtörvény-módosítás keveset oldott meg ebben a kérdésben. Sokan kimaradtak a korhatár-kedvezményből. Aki például tíz évet dolgozott az egyes munkacsoportban, öt évvel hamarabb mehetett volna nyugdíjba a régi törvény szerint, ám a módosítás ezt nem tartalmazta. Tehát veszített időben, pénzben. A 2013-ban újból, de megint csak részben módosított jogszabály szerint csak abban az esetben alkalmazható a korhatár-kedvezmény, ha legkevesebb hat évet dolgozott az egyén az első munkacsoportban. „Nem tartom becsületesnek ezt a hat évet. Ezért kezdeményeztünk újból törvénymódosítást. Szerintem, s ezt fogalmaztuk meg a javaslatban, legkevesebb két évet vegyenek figyelembe, ne hatot! Mert amúgy is alkotmányellenes a visszamenőleges hatályú módosított törvény” – mondta a képviselő.

Szerdán a plénumban a módosító javaslatokat visszautalták a szakbizottsághoz újratárgyalásra. Következik a szakbizottsági vita, majd az alsóházban újból szavaznak a módosításról.

Jogalap nélküli a bírság
A marosvásárhelyi utcanévtábla-botránnyal kapcsolatban Kerekes Károly képviselő kifejtette: a kérdés megoldása a polgármesteri hivatal kötelessége. „Tanácsi határozat van a magyar nyelvű utcanévtáblákra vonatkozóan, s annak az alapja pedig a kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény, amit Románia a 33-as törvénnyel 1995-ben ratifikált. Így pedig szerves része a romániai jogszabályzásnak. Ez az egyedüli jogalap. A bírságolásra pedig semmiféle jogalap nincs! Amit a reklámtörvénnyel kapcsolatban mondanak, az egyenesen nevetséges. Következésképpen a vásárhelyi tanácsosoknak kell a polgármesteri hivatalt rákényszeríteniük, hogy alkalmazza a tanácsi határozatot. Erre pedig van lehetőségük, vannak eszközeik, akár peres úton is. A megoldás nem az, hogy civil szervezetek, magánszemélyek szegezgessenek táblákat. Még csak nem is a tanács bojkottálása” – vélekedett csütörtöki sajtótájékoztatóján a képviselő.