Nyárádmente: a gyermekek mentik át az értékeket

Zsibongó apróságokkal telt meg szombaton a nyárádszeredai művelődési ház, a színpadot ízlésesen berendezték muskátlival, festett lócával és kényelmes meseszékkel. A gyerekek egy része visszafogottabban, mások mozgékonyan, felszabadultan várták, hogy megmutathassák, mit is tudnak. Nyárádszeredában első alkalommal került sor a Kis tehetségek vetélkedője körzeti szakaszára, amelyen idén Nyárádselyétől Lukafalváig vettek részt óvodás gyerekek mesékkel, népdalokkal és népi gyermekjátékokkal. A szervezésből a körzethez tartozó tizekilenc intézmény minden óvónője derekasan kivette a részét, de a helyi önkormányzat és néhány vállalkozó is besegített. A megyei szakaszt az eddigiektől eltérően Segesváron rendezik, május 23-án.

Sok ügyes előadóval

A zsűrit Nagy Eszter, a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola igazgatója, Kovács Márta nyárádszeredai tanítónő, Kacsó Klára szovátai és Györfi Borbála nyárádszeredai-andrásfalvi óvónő alkották. A népmese területén erős volt a mezőny, itt nehéz dolguk volt a bírálóknak: a szép, tiszta, helyes beszédet, kifejező arcjátékot értékelték, a népdaloknál azt, hogy a gyerekek hangterjedelméhez igazodjon, míg a gyermekjátékoknál azt, hogy ne ismétlődjenek a darabok, a játékok, mondókák pedig szépen sorba legyenek fűzve. Mindenkinél pontozták az öltözetet, a népviselet „kötelező” volt, még az óvónéniknek is.

A népmesék területén a tizenhét előadó közül a legjobbnak bizonyultak: Fehér Johanna (Backamadaras, óvónő Márkus Réka), György Szilvia (Nyárádmagyarós, Balogh Judit) és Szabó Gyopárka (Nyárádszentmárton, Novák Emőke). Népdalt öt gyerek énekelt, mindannyiukat díjazták: Csapó Florentina (Nyárádszereda – Szentanna, óvonő Csípán Emőke), Nagy Arnold (Jobbágyfalva, Balogh Blanka), László Noémi (Jobbágyfalva, Balogh Blanka), Bodoni Henrietta (Márkod, Siklódi Ida), Fekete István Attila (Nyomát, Kolozsvári István). A népi gyermekjátékokkal négy csoportban negyvenkét gyerek lépett fel, a legjobbaknak a nyárádszentmártoniak (óvonő Novák Emőke) bizonyultak, őket követték a somosdiak (Szabó Edit, Tróznai Melinda) és a nyárádszeredai óvodások és napközisek (Marton Emőke Csilla, Novák Ibolya, Adorjáni Klementina).

Magyarul beszélő vagy magyar?

Bár ebben a korban még nem igazán vetélkedőről, hanem inkább találkozóról, fesztiválról kell beszélni, mégis úgy gondolják, hogy már most el kell kezdeni a gyerekek körében a magvetést, hogy minél hamarabb megtanulják a magyar népdalokat, meséket, játékokat – mondta el a Székelyhonnak Balogh Judit főszervező, nyárádszeredai óvónő, módszertani felelős. Hagyományok útján járni felelősség. Egy település, ahol a magyar nyelvet beszélik, még nem feltétlenül magyar. Ha nincs ott ember, aki magyar meséket meséljen a gyerekeknek, aki magyar táncot taníthana a fiataloknak, aki ismerné és formálná a magyar népdalokat, aki ismerné régi szokásainkat, a magyar nép történetét, az előző generációk élettapasztalatát, akkor nincs ami igazán magyarrá tenné. Kodály mondta, hogy ha valaki úgy nő fel, hogy nem ismeri meg a régi gyermekjátékokat, akkor az annyival kevésbé lesz magyar. Ha nem ismeri a magyar zene- és tánckultúrát, akkor elveszítette a magyar lelket – egészítette ki a főszervező, aki minden pedagógus és szülő munkájáért köszönetet mondott.