Nemzeti ünnep gyerekre hangolva

Kérdéseinkre Sántha Ágnes (a fotón) válaszolt.

– Milyen gyerekprogramokkal készülnek?

– Pályázatot hirdettünk minden gyermekkorosztálynak. Óvodások és kisiskolások rajzokat küldtek be a Föl, föl vitézek a csatára című pályázatra, az 5-8. osztályos tanulókkal a magyartanárok révén kerültünk kapcsolatba, ők fogalmazást írnak a Gábor Áron rézágyúja című dal egyik sorának, az Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled mottójára. Középiskolások ugyanebben a témában esszét nyújthatnak be. A nyertes alkotásokat díjazzuk, az elbíráló bizottságban neves szakemberek, gyermekpszichológusok vesznek részt. A díj része az is, hogy a legjobban sikerült rajzokat az ünnepség idejére kiállítjuk. Március 15-én délelőttől kezdődően folyamatosan zajlik a kokárdakészítés, ahova szervezett óvodás és iskolás csoportokat, valamint egyéni érdeklődőket is szívesen látunk. Délben az óvodai-iskolai program végeztével népdaloktatásra kerül sor, késő délután pedig táncházba hívjuk a kicsiket és nagyokat egyaránt.

– Miért tartja fontosnak, hogy március 15. kapcsán a gyerekek is bekapcsolódjanak a programokba?

– Elsősorban gyakorlati okok vezérelhetik a szülőt abban, hogy a gyerek számára ünnepi műsorokat keressen, ugyanis a harmincas korosztályban azt látom, hogy szabadidős programokat gyakorlatilag lehetetlen gyerekek nélkül szervezni és sok mindenről kénytelenek lemondani. Éppen ezt a korosztályt is meg szeretnénk szólítani, aki magáleti kötelezettségei miatt viszonylag passzív. Természetesen ideológiai okai is vannak a március 15-ei ünnepen való részvételnek, mégpedig az, hogy játékos formában oktathatók a gyerekek és így elültethető bennük a nemzettudat, a történelem iránti érdeklődés, a nemzeti érzület.

– Négygyerekes édesanyaként hogy látja, mit érzékelnek a Március 15. és a hasonló ünnepi rendezvények hangulatából a gyerekek?

– Szerencsére ma már az óvodákban és iskolákban nyíltan lehet beszélni nemzeti ünnepünkről, a pedagógusok igyekeznek felkészíteni a gyerekeket az ünnepre. Ma már nem kifejezetten családon belül marad a március 15-i ünneplés, a rendezvényeink iránt is nagy érdeklődés mutatkozik az óvodák és iskolák részéről. Mindemellett elengedhetetlen az, hogy a szülők is meséljenek gyerekeiknek az ünnephez kötődő eseményekről, és közösn vegyenek részt a megemlékezéseken.

– Milyen kortól ajánlott a történelem eseményeivel megismertetni a gyerekeket és milyen „technikával”?

– Ebben csak az ösztöneimre hagyatkozhatok. Nyilván nem érdemes túl korán elkezdeni, ma azonban már színvonalas, gyermekeknek szánt könyvek és szemléltető eszközök is vannak erre. Mégis legfontosabbnak a személyes példát látom, a szülők érdeklődése, elkötelezettsége a gyerekek számára is példa lehet. 5-6 éves korban már fogékonyak gyerekszinten a történelmi kérdések iránt. Ebben a nagyon tanulékony életszakaszban színesen, érdekesen lehet oktatni őket.