Milyen az árfolyam a hálapénzpiacon?

A bukaresti EPAS Egyesület 2012 végén indította útjára a Piaţadeşpagă.ro portált. A weboldal alapja egy interaktív térkép, melyen a felhasználónak meg kell keresnie a települést, ahol hála- vagy kenőpénzt adott, az intézményt, és oda kattintva ki kell töltenie egy rövid kérdőívet: be kell írnia a dátumot, amikor az eset történt, ki kell választania, hogy milyen szakterületen, fel kell tüntetnie az elfogadó személy funkcióját, és azt is megjegyezheti, hogy miért adott pénzt vagy kisebb-nagyobb ajándékot.

Az oldalt azért hozták létre, hogy az emberek tájékoztathassák egymást, hogy hol nem kell kenőpénzt adni az ügyes-bajos dolgok elintézéséért. „Vannak olyan helyek, ahol nem kell kenőpénzt adni vagy nem annyit. Ezt az információt csakis ön, az olvasó oszthatja meg velünk. Köszönjük, hogy elmondja nekünk és a többi böngészőnek, hogy hol vannak azok a helyek, ahol az intézményekben olyan emberek dolgoznak, akik nem fogadnak el hálapénzt mindig, mindenért. Az oldal célja a tájékoztatás. Ha úgy érzi, hogy már nincs más választása, és kenőpénz fizetésére kényszerül, akkor legalább kevesebbet adjon, nem?” – írják az egyesület képviselői a portálon.

Az oldal statisztika menüpontjából kiderül, hogy Maros megyében átlag 54 eurót adnak feketén a lakosok, míg Hargita megyében 110-et. Kovászna megyében az átlagkenőpénz 87 euró. Marosvásárhelyen fizettek már 100 lejt orvosi konzultációért, míg 300 lejt műtétért (2008-ban). Az oldalon található bejegyzésekből kiderül, hogy Dicsőszentmártonban egy elvágott ujj kötözése 20 lejbe kerül, míg Nyárádszeredában egy küldőpapírért 10 lejt kell fizetni. Egy cég hivatalos átvizsgálásának megelőzéséért Marosvásárhelyen 3000 lejt kell törleszteni, míg az egyik lakótelepi templomban 180 lej az ára egy keresztelőnek.

A portálon egyébként több érdekes esetet is találni: egy erdélyi város polgármesterének ötezer eurót fizettek azért, hogy egy bizonyos cégre bízza egy park rendezését, míg egy vidéki rendőrőrsön szolgálatot teljesítő rendfenntartónak kétszáz eurót, hogy meghamisítsa a hivatalos okiratokat. Az internetezők által ismertetett esetek főként az egészségügyben történtek: 282 ilyen esetet osztottak meg, ezt követi a rendfenntartóknak adott figyelmességek száma (78), míg a dobogó harmadik fokán a tanügy áll (56). A pénzösszegek tekintetében is vezet az egészségügy: összesen 41 098 euróval, ezt követi a tanügy 10 676 euróval és a határőrség 6330 euróval.

A marosvásárhelyi Nagy Ildikó kérdésünkre elmondta, eddig még nem adott kenő- vagy hálapénzt senkinek. „Hamarosan szülök, és azt tervezem, ha a saját orvosom az éjszaka közepén miattam bejön a kórházba, hogy levezesse a szülést, akkor utólag meghálálom neki. Másnak nem tervezek adni sem kenő-, sem pedig hálapénzt, mivel úgy érzem, hogy mindenki a kötelességét végzi. Nekem sem ad senki pluszpénzt azért, mert végzem a munkámat” – fogalmazott.

Egy nevét nem vállaló, középkorú hölgy úgy gondolja, hogy csakis a hálapénznek köszönhetően veszik emberszámba. „Ha nem adnék, akkor semmi esélyem nem lenne arra, hogy odafigyeljenek rám. A hálapénzzel valamilyen szinten lekötelezettnek érzik magukat. Mások is adnak, és ha én nem, akkor ki tudja, mi lenne” – mondta.