Mesélt az udvar, a falak – hatodszor szerveztek világtalálkozót a Bolyaiban

Bukovinszky Csáki Tünde református lelkipásztor, valamint Oláh Dénes katolikus főesperes, Pap Noémi evangélikus lelkész és Kecskés Csaba unitárius esperes szólt az egybegyűltekhez szombat reggel a Bolyai Farkas Elméleti Líceum udvarán. Az ökumenikus istentiszteletet követően pedig Kirsch Attila, a rendezvényt szervező Öregdiákok Baráti Körének elnöke köszöntötte az iskola egykori tanulóit. Elmondta: szombat reggelig 540-en jelentkeztek be, és az itthon élőkön kívül a  világ minden tájáról érkeztek bolyaisok: Kanadából, Németországból, Svédországból, Amerikai Egyesült Államokból, Görögországból, Angliából és természetesen Magyarországról tértek haza az iskola egykori diákjai. Egy perc néma főhajtással pedig azok előtt a volt bolyaisok tisztelegtek, akik ma már nem lehettek velünk. „Létezik egy összetartó erő, talán ez a Bolyai szelleme” – hangsúlyozta mondanivalója lényegét Kirsch Attila.

Az öreg falak között

Az esemény fővédnöke Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál volt, aki maga is bolyais diák volt egykor. Köszöntő beszédében kitért az iskola nehéz időket megélt napjaira, és olyan közös ügyekre hívta a figyelmet, amelyek az egész erdélyi magyarságot érintik: ilyen a Mikó-ügy és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye is. Felszólalt Kelemen Atilla, RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke is, továbbá Csáky Károly, az öregdiákok nevében köszöntötte az egybegyűlteket, Ioan Chiorean, az iskola egykori tanulója, a polgármesteri hivatal képviselője is megosztotta gondolatait előbb magyar majd román nyelven. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója, Bálint István pedig büszkén újságolta: a hazai magyar középiskolák közül az első helyen végzett a Bolyai az érettségi jegyeket illetően. Székely Emese, a Református Kollégium elöljárója az intézmény múltjáról és jövőjéről beszélt, és arra bíztatta az iskola egykori diákjait, hogy foglaljanak állást a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében.

A köszöntőbeszédek után előadásokon és sportvetélkedőkön vehették részt a haza látogatott öregdiákok.

A legtisztább világnyelven

Kovács Levente színházi rendező nevéhez fűződik a szombat esti ünnepélyes gálaműsor, amelyet a Kultúrpalota nagytermében szerveztek. A legtisztább világnyelvnek, a zenének szentelt műsor a Gaudeamus igitur felcsendülésével vette kezdetét az iskola kamarakórusának előadásában, majd a Kájoni János furulya együttes lépett színpadra. Kevesen tudják, de Bolyai János műkedvelő hegedűművész is volt, az ő tiszteletére jött létre Budapesten a Bolyai János vonósnégyes, amely Bolyai szelleméhez híven öt tagból áll. A nagyrészt szívorvosokból álló együttes előadása tette még színesebbé a szombat esti gálaműsort. Virágénekeket hallhattunk Kilyén Ilka színművész és lánya, Ritziu Ilka-Krisztina előadásában, a zenei kíséretet pedig fia, Ritziu Dániel biztosította. Ördög Miklós Levente színművész Pethő László Arccal a végtelen felé című Bolyai ihlette verset szavalta el, de az Állami Filharmónia zenészei és szólistái előadásában többek között Rossini operájából, A sevillai borbélyból is hallhattunk részleteket. Sebestyén Aba színművész Kocsis István A tér című monodrámájából is kaphattunk ízelítőt, valamint musicalrészletek is felcsendültek. Világpremiernek számító előadásra is sor került: elhangzott Csíky Boldizsár Bolyai János egy képletére szerzett Passacaglia című hegedűszólója Selmeczi János, budapesti hegedűművész előadásában.

A szombat este a Bolyai udvarán folytatódott, ahol a Cold Taste és a Bojtorján együttesek zenéjére bulizhattak az egykori diákok. A nosztalgiázni vágyók pedig az udvaron felállított sörsátrak alatt idézhették fel diákkori csínytevéseiket.