Megakadályoznák Decebal marosvásárhelyi honfoglalását

Még senki nem látta a dévai Maris Dava Kulturális Egyesület adományát, a pontos méreteit sem ismerik, de a román tanácsosokat máris hazafias lelkesedés töltötte el. Egyesek hét, mások nyolc méter magas alkotásról beszélnek, de az is elhangzott, hogy akár kilenc is lehet, ami körülbelül egy háromszintes épületnek felelne meg. A város főépítésze, Daniela Miheţ ki is jelölte a majdani szobor helyét, ami a Dózsa György és a Bodoni utca sarkán lévő kis parkocskában, a fertőzőkórház mellett lenne. A dévai hagyományőrző egyesület eredetileg a Somostetőre vagy valamelyik nagyobb állami egyetem udvarára szerette volna felállíttatni a szobrot.

A polgármester pártja még vacillál

Ahhoz képest, hogy az önkormányzati testületnek még novemberben döntenie kellett volna a szobor sorsáról és csak az RMDSZ kérésére halasztották el a kérdés megvitatását, Dorin Florea-ban és az általa irányított Demokrata-Liberális Párt tagjaiban még nem kristályosodott ki teljesen, mit is kezdjenek a felajánlott adománnyal. Ioana Roman PDL-s tanácsos, aki lapunktól tudta meg, hogy egy ajándékba kapott szoborról van szó, belátta, hogy a pártban még nem egyeztettek az alkotás sorsáról. Kérdésünkre, hogy ő egyáltalán megszavazná-e vagy sem, annyit mondott, hogy majdani döntését városrendészeti szempontokhoz igazítja. „Attól függ, hová helyeznénk és egyáltalán beillik-e a környezetbe vagy sem. Ha jól mutatna, akkor viszont miért ne!” – válaszolta.

PNL: Decebal és senki más!

Ennél sokkal markánsabb véleményt fogalmazott meg Ionela Ciotlăuş alpolgármester, aki szerint pártja, a nemzeti liberális alakulat, valamint a szociál-demokrata frakció tagjai egytől egyig igennel szavaznának. „Mi a tanácsi határozat halasztását sem támogattuk, mert nem látjuk értelmét az RMDSZ kérésének, miszerint a szobrokról paritásos alapon kellene dönteni. A dák vezér egy olyan történelmi személyiség a románság számára, aki nem képezheti semmiféle politikai alku tárgyát” – jelentette ki lapunknak a magyar érdekvédelmi szövetséggel koalíciót alkotó PNL tisztségviselője, Ionela Ciotlăuş. Szerinte véget kell vetni annak a több éve bevett szokásnak, hogy „akkor szavazunk meg egy román szobrot, utca- vagy iskolanevet, ha egy magyart is elfogadunk, és fordítva”. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy amikor ő és liberális társai megszavazták a 2-es iskola Bernády Györgyről való elkeresztelését nem kértek semmit cserébe. Ciotlăuş most elvárja az RMDSZ-es kollégáitól, hogy ők se álljanak elő semmiféle követelésekkel.

Az RMDSZ senkinek nem állíttatna szobrot

Brassai Zsombor, az RMDSZ maros megyei elnöke szerint a legjobb az lenne, ha a román fél sem ragaszkodna Decebal szobrához és a magyarok sem rukkolnának elő valami hasonló igénnyel. A szövetség vezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy a legelemibb művészeti koncepció mellőzésével Marosvásárhelyen elindult egy „szoborpotyogtatási láz”. „Ha abból indulunk ki, hogy mi köze Decebalnak Marosvásárhelyhez, egyértelmű, hogy a nemzetiségi önigazolás szándéka áll a szoborállítási szándék mögött. Éppen ezért fennáll annak a veszélye, hogy a többségi tanácsosok ebből is etnikai ügyet kreálnak és még csak azért is megszavazzák. Persze azt sem tartom egészségesnek, hogy megszavazzuk Decebalt, a román tanácsosok pedig rábólintanak egy hasonló zsánerű magyar személyiség szobrára” – fejtette ki portálunknak Brassai. Szerinte ezt semmiként nem lehet valós multikulturalizmusnak nevezni, legfeljebb egy elvtelen hatalmi versenynek. Az elnök elmondta, attól a pillanattól kezdve, amikor Dorin Florea is beáll a szobortámogatók sorába, ő már nem tudja komolyan venni a polgármester Európa kulturális fővárosa címért indított küzdelmét. Brassai Zsombor véleménye szerint az efféle megalomániás alkotásokkal giccsvárossá züllesztik Marosvásárhelyt, ahelyett, hogy egy szakemberekből álló vegyes bizottságra bíznánk a szoborállítások ügyét.

Csegzi: az RMDSZ nem szavazhatja meg

Kérdésünkre, hogy amennyiben a többségben lévő román fél mégsem mond le a szoborállítás ötletéről, az RMDSZ-nek ki lesz az „ellenjelöltje”, Brassai annyit mondott, hogy még gondolkodnak rajta. A legvalószínűbbnek a kerek négyszáz évvel ezelőtt erdélyi fejedelemmé választott Bethlen Gábor tűnik. A szövetség marosvásárhelyi vezetője, Peti András alpolgármester biztatónak tartja, hogy a döntést immár harmadik alkalommal sikerül elnapolni. Mint mondotta, az RMDSZ tárgyalásokat folytatott valamennyi román párttal, és jelen pillanatban úgy tűnik, a Florea által irányított PDL az, amelyik nemigen támogatja Decebal marosvásárhelyi „honosítását”. Peti belátta, hogy a román tanácsosok bármit is megszavazhatnak az RMDSZ támogatása nélkül, mégis fontosnak tartja, hogy bármilyen majdani szoborállítási kísérletet megelőzendő egy szaktanulmány készüljön arról, hogy a város parkocskái és terei megbírnak-e egyáltalán újabb alkotásokat. Bár a Decebal-kérdés nem került fel a szerdai önkormányzati ülés napirendi pontjai közé, Peti András elődje, Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetség sem most, sem később nem szavaz meg egy ilyen kezdeményezést. „Decebal szobra Avram Iancu és az anyafarkas kategóriájú alkotások közé kerülne. Biztos vagyok abban, hogy az RMDSZ ezt nem fogadhatja el, így számomra nem is kérdés, hogy a frakció miként szavaz” – osztotta meg véleményét lapunkkal lapunknak Dorin Florea tanácsosa.

Csak az aldunai kőfaragás tenne túl a vásárhelyin
A marosvásárhelyi Decebal-szobor, méreteiben a Kis-Kazán szorosnál sziklába faragott dák uralkodó képmásával vetekedne. Azt nyolc éven keresztül, 1994 és 2002 között tizenkét alpinista szobrász faragta a vasgárdista múltú, hírhedt milliárdos, Josif Constantin Drăgan rendelésére. A Mrakonia-öböl partján álló dombormű a maga mintegy félszáz méter magasságával és huszonöt méter szélességével Európa legnagyobb – és egyben egyik leggiccsesebb – kőszobrának számít.