Fotó: Boda L. Gergely
Jókora felbolydulást okozott az Alkotmánybíróság döntése, aminek következtében a szülőknek a tanév közepén kérvényezniük kell, hogy gyermekük részt vegyen az iskolai vallásórákon. A vallástanárok állásukat féltik, a szülők többsége tanácstalan. Az egyházak arra biztatják híveiket, hogy éljenek alkotmányos jogukkal, kérjék az iskolai vallásoktatást. A tanfelügyelőség honlapján megjelent rendelet értelmében március 6-ig összesíteni kell a kérvényeket, amelyeknek kitöltését kötelező módon szülőértekezlet kell megelőzze.
2015. február 23., 15:202015. február 23., 15:20
2015. február 24., 10:012015. február 24., 10:01
Néhány marosvásárhelyi tanintézetben már múlt pénteken megtartották a tájékoztató szülőértekezletet, ám legtöbb helyen a héten szervezik ezt meg.
A magyar iskolaigazgatók találkozóján Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes felhívta az intézményvezetők figyelmét, hogy fektessenek nagy hangsúlyt a szülők tájékoztatására, és biztassák őket arra: éljenek alkotmányos jogukkal, és igényeljék a vallásoktatást. Amennyiben a szülő nem kéri, hogy gyereke részt vegyen a vallásórán, a diákot a második félévben nem zárják le ebből a tantárgyból, ugyanis tanév közepén nem lehet más opcionális tantárgyat beiktatni. A tanulók felügyeletét a vallásóra idején az iskola kell biztosítsa, vagyis ha a vallás nem az utolsó az órarendben, így is, úgy is részt kell vegyen azon, csak nem kell bekapcsolódjon a foglalkozásba, és nem kap értékelést.
A Székelyhon érdeklődésére Zalányi Erzsébet református vallástanár elmondta, hogy az új rendelkezés és az alkalmazása körüli bizonytalanság miatt a szaktanárok nehéz helyzetbe kerültek. „Részben megalázónak tartom, hogy én ajánljam magam és óráimat, pont most a tanév közepén, amikor első félévben már megtartottam őket, és a diákokat is lezártam. Másrészt a szülők egy része nem is érti pontosan, hogy miről van szó, ezért nagyon fontos, hogy mindenhol megtartsák a szülőértekezleteket. A diákjaim közül többen megkérdezték, hogy tanár néni, miért pont a vallást akarják kivenni, hiszen mi úgy szeretjük. Fontos hangsúlyozni, hogy a vallásoktatás biztosítása az iskolákban alkotmányos jog. Ez nem egy száraz tanóra, hanem Isten- és önismeret, s a gyermekekkel az értékekről beszélgetünk. A diákok visszajelzéseiből tudom, hogy a vallásóra nem terheli le őket, hanem feltöltődnek, jobban megismerik egymást és önmagukat, megtanulnak imádkozni. Azáltal, hogy megtanulnak imádkozni, sokszor társaikkal együtt teszik ezt, megtanulják azt is, hogy hogyan és hova tegyék le terheiket. Az imádkozás tehermentesíti őket, így azok a szülők, akik azt hiszik, hogy egy vallásórával kevesebb több szabadidőt biztosít a gyereknek, tévednek” – vélekedik Zalányi Erzsébet, aki a Romulus Guga és a Dacia Általános Iskolában tanít.
Molnár Csaba római katolikus hittantanár szakközépiskolákban és a Mihai Eminescu Pedagógiai Gimnáziumban tart vallásórát. Tőle megtudtuk, míg utóbbiban mindenki kérte, hogy továbbra is részt vegyen a vallásórákon, a szakközépiskolákban kevés ilyen jellegű kérvényt nyújtottak be. „A szülők vagy nem tudják, vagy nem értik, hogy a vallástanár nemcsak bibliaismeret átadásával foglalkozik, hanem valóban nevelő munkát végez. Olyan értékrendet próbál átadni a gyermekeknek, amelyre alapozni tudnak, s az életben nagy hasznát veszik. Sok szülő egyáltalán nem fektet hangsúlyt a gyermek vallásos nevelésére, ezt próbálja meg pótolni a hittanoktatás. Félő, hogy a szakiskolákból, ahol valóban nagy szükség van arra, hogy erkölcsi alapokkal is ellássák a diákokat, kimarad majd a vallásoktatás” – mondta Molnár Csaba.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
szóljon hozzá!