Magyar iskolát akarnak – ismét

Miután a nacionalista hangadók befolyására mind a dicsőszentmártoni, mind a segesvári román többségű önkormányzat az elmúlt években sorozatosan lesöpörte a helyi magyar közösségek iskolaalapító igényeit, a szülők és az RMDSZ illetékesei az idén is megpróbálnak érvényt szerezni az oktatási törvénynek. Bár az érdekeltek nem túlságosan optimisták, úgy érzik: kötelességük belevágni a szórványban élő közösség megmentését jelentő harcba.

Pingpong kipattanó labdával

„Nem tudom, hogy jelenleg milyen esélyeink vannak, annál is inkább, mivel a szociál-liberális szövetség abszolút többséggel rendelkezik a képviselő-testületben” – látta be Szabó Albert dicsőszentmártoni önkormányzati képviselő. Szabó egyike a mindössze két helyi magyar képviselőnek, aki szavazatával nem sokat tud változtatni a testület román tagjainak álláspontján.

Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke mégis reméli, hogy az USL-vel való egyeztetés nyomán a dicsői szociál-liberális városatyák ezúttal kedvezőn viszonyulnak a 20 százalék alá csökkent magyarság kéréséhez. „A mostani javaslatunk szerint csupán a város iskolahálózatán kellene módosítani, mégpedig úgy, hogy a Traian Gimnázium egyik épületébe gyűjtsük Dicsőszentmárton összes magyar gyerekét” – vázolta fel a helyzetet Brassai.

A Küküllő menti városban jelenleg három iskola rendelkezik magyar tagozattal. Kérdésünkre, hogy számíthatnak a szociál-demokrata pártvezér Ştefan Someşan támogatására, aki egyben a megye főtanfelügyelője is, az RMDSZ elnöke csak annyit mondott, hogy reménykedhetnek a korrekt hozzáállásába. Mint kifejtette, a főtanfelügyelő nem rendelheti el a magyar iskola létrehozását, ő csak ajánlatot tehet erre vonatkozóan. „A törvény egyértelműen kimondja, hogy ha igény mutatkozik a kisebbségi iskola létrehozására, azt kötelező módon meg is kell valósítani. Csakhogy az alkalmazási módszert még mindig nem készült el. Az önkormányzat és a tanfelügyelőség két éve pingpongozik a magyar szülők kérésével, a labda pedig lepattan az asztalról, ami arra vall, hogy a többség részéről hiányzik a politikai akarat” – fejtette ki érdeklődésünkre Brassai Zsombor.

Az elmúlt években a helyi önkormányzat a román nemzetiségű oktatók, a gyermekeik elűzését féltő szülők, az ortodox és a görög katolikus egyház magyarellenes nyomására szavazta le az RMDSZ és a magyar szülők kérését.

Inkább a szórványkollégiumra összpontosítanak

Segesváron is a pedagógusok voltak azok, akik a terv ellen hallatták a leghangosabban hangjukat. A román tanárok mindegyre azt hangoztatták, hogy a helyi kis magyarság ki akarja túrni őket a város egyik iskolájából. Gáll Ernő helyi RMDSZ-elnök szerint az eddigi eredménytelenség nyomán mára a magyar szülők egy része is meghátrált és nem tartja fontosnak aláírásával támogatni az új tanintézmény létrehozásának kérését. A segesvári magyar iskola annál is inkább ábránd marad egyelőre, mivel a kisebbségben élő közösség nem rendelkezik saját épülettel.

„Míg a szászok mindent visszakaptak, amit csak lehetett, nekünk azt az egy épületet sem adták vissza, amelyben hajdanán a református egyház iskolát működtetett. Ha az megvolna, gondolom egyszerűbb volna a magyar iskola létrehozása is” – mondta el Gáll. A Küküllő-híd melletti egyházi ingatlanban jelenleg a 2-es számú, vegyes tannyelvű általános iskola működik. Ezen kívül a város további két tanintézményében működnek magyar osztályok.

Értesüléseink szerint a magyar nemzetiségű oktatókat is némileg megosztja az iskolalétesítés terve. Egyesek közülük attól tartanak, hogy elveszítik állásukat, hisz jelenleg is csak néhány román tannyelvű osztály tanításával kerekedik ki a normájuk. „Egyesek azzal érvelnek, hogy a városban nagyon jól működik a Gaudeamus szórványkollégium, ahol a diákok valóban magyar környezetben szocializálódnak. Mindez szép és jó a vidékről behozott gyerekek számára, csakhogy ez még mindig nem oldja meg a segesvári gyerekek helyzetét” – vélekedett Brassai Zsombor.