
Tavaly hónapokig tartályokban biztosították az ivóvizet
Fotó: Haáz Vince
Egyházi épületek udvarára, a Magyar Református Szeretetszolgálat támogatásával fúrnak közkutakat Kis-Küküllő menti településeken, így próbálva kivédeni a tavaly előállt nehézségeket, amikor hónapokig nem volt megfelelő ivóvize a lakosságnak.
2026. február 03., 10:022026. február 03., 10:02
A parajdi bányakatasztrófa kevésbé hangoztatott, súlyos következményeként a Korond-patak sóssá változtatta a Kis-Küküllő vizét is. Ez első körben nemcsak az élővilág teljes kipusztulásához vezetett, hanem negatívan befolyásolta a folyó menti települések lakosságának életét is.
Tavaly több hónapig nem lehetett ivóvizet biztosítani a folyóból, és ezt megszenvedte a lakosság, az állattartó gazdák, de még a mezőgazdasági farmok is. A gondot ugyan orvosolták tavaly december közepén, amikor sótalanító berendezéseket üzemeltek be Gyulakután, Küküllőszéplakon és Dicsőszentmártonban, de az aggodalom megmaradt.
A Küküllői Református Egyházmegye esperese, Batizán Attila a Székelyhonnak elmondta, tavaly, amikor a gondok kezdődtek, egyre több helyről jelezték neki is, hogy nehezen lehet megoldani a családok, de különösen a gazdaságok ivóvízellátását. Akkor a Királyhágó-melléki Református Egyházkerülettől kaptak jelentős támogatást, továbbá a nagybányai presbiterszövetségtől és a nagyszalontai reformátusoktól, összesen mintegy 45 ezer lejt. Ebből első körben
„Mindkét helyen harminc méter mélyen találtak megfelelő minőségű vizet. A munkálatok a fagyos időjárás miatt kissé leálltak, de a kutak kialakítása folyamatban van.
Egrestőn a közeli kultúrotthonba fogják bevezetni a kút vizét, hogy még inkább hozzáférhetővé tegyék a közösség számára. Azt szeretnénk, hogy ezek közkútként működjenek, és szükség esetén mindenki vizet tudjon onnan vinni magának, családjának, állatainak” – magyarázta lapunknak.
Az esperestől megtudtuk, az ötletet a Magyar Református Szeretetszolgálat is felkarolta, és hétvégén több helyen kis videókat készítettek, amelyekből egy videóklip készül. Ez lesz az alapja az Élő vizek elnevezésű adománygyűjtő kampánynak, amelyet a tervek szerint februárban indítanak el. Azt szeretnék, hogy
többek között Vámosgálfalván, Ádámoson, Bonyhán, Haranglábon, Dicsőszentmártonban; itt, ha lehetséges, kettőt.
A mottót a kampányhoz Katona Viktória, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezetője választotta a samáriai asszony történetéből. (Jézus mondja az asszonynak: „Aki abból a vízből iszik, amelyet tőlem kap, az soha többé nem szomjazik meg.”)
Batizán Attilától megtudtuk, hétvégén a szeretetszolgálat adományokat is hozott és adott át Dicsőszentmártonban és Ádámoson.
A regionális vízszolgáltató vállalat, az Aquaserv vezetője, Sipos Levente a Székelyhonnak elmondta, az elmúlt napokban az olvadásoknak köszönhetően megnőtt a Kis-Küküllő vízhozama, így most csökkent benne a sókoncentráció, de ez folyamatosan változik. Az víz összetételét állandóan mérik, a sótalanító berendezések működnek.
„Igaz, hogy ezek működtetése költséges, de nincs szó arról, hogy ne tudnánk akár hosszú távon is üzemben tartani. Ugyanakkor keressük az alternatív megoldást, vagyis – amint korábban is mondtuk –, hogy a bözödújfalui víztározóból szállítsunk vizet a Kis-Küküllő mentén levő vízüzemekbe. Ezt a javaslatot már beterjesztettük tavaly nyáron,
Az ivóvíz-szolgáltatás jelenleg mindenhol folyamatos” – közölte.

Öt hónapja történt a parajdi bányakatasztrófa, amit példátlan környezeti krízis követett. Azonban mindmáig nem tudni pontosan, mekkora pusztítást végzett a sószennyezés a Kis-Küküllőben, és hogy helyreállhat-e korábbi állapotába a folyó élővilága.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
szóljon hozzá!