Környezetvédelmi stratégia – csak elméletben

A megyei önkormányzatoknak időről időre el kell készíteniük az alárendeltségükbe tartozó közigazgatási terület környezetvédelmi stratégiáját. Ennek első lépése az, hogy a közgyűléseknek jóvá kell hagyniuk annak a szakemberekből álló munkacsoportnak az összetételét, amely az Országos Környezetvédelmi Ügynökség módszertana alapján a tervet kidolgozza.

A Maros megyei önkormányzatnak gyakorlatilag fel kellett újítania a 2007 és 2013 közötti környezetvédelmi tervét és az azt koordináló bizottság összetételét, ez megtörtént, a következő lépés tehát a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégia kidolgozása és gyakorlatba ültetése.

„Az akciótervben szereplő környezetvédelmi prioritásokat a megyei önkormányzatnak követnie kell. Ezek természetesen összhangban kell álljanak az Európai Unió-szintű környezetvédelmi irányvonalakkal. A stratégia teljes körű, vagyis tartalmaz a víz minőségére, a károsanyag-kibocsájtásra, a védett területekre vonatkozó előírásokat is, megszabja azokat az elképzeléseket, lépéseket, amelyeket a megyei önkormányzatnak tennie kell, hogy mindez rendben legyen. A hibája, veszélye ennek az, hogy nincs költségvetés hozzárendelve, ezért a stratégia pusztán elméleti” – ismertette megkeresésünkre a megyei önkormányzat alelnöke, Kelemen Márton.

Hozzátette, ugyanide tartozik például a hulladékgazdálkodás is, amelyre – mint ismert – Maros megye az országban elsőként átfogó, integrált projektet nyújtott be uniós forrásokra, és több mint 40 millió eurós támogatást nyert el. „A stratégiában leírtakhoz az érintett intézmények megpróbálnak anyagi hátteret előteremteni, ezek tekintetében az Európai Uniós programok a legfontosabbak. A korábbi Maros megyei stratégiának része volt a hulladékmenedzsment, az ivó- és szennyvíz-hálózat bővítése, amelyet a Szektoriális Operacionális Program környezetvédelmi kiírásán keresztül valósítottunk meg” – ismertette a megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke.

Felvetésünkre, hogy a megyei önkormányzatban többször elhangzott, legtöbbször Pokorny László tanácsos vetette fel, hogy a Marosnak a Marosvásárhely és Szászrégen közötti szakaszán a folyómederből történő kitermelés is jelentősen szennyezi a vizet, Kelemen Márton kifejtette: az Európai Unió által kidolgozott és Románia által is jóváhagyott úgynevezett vízdirektíva (a vízgazdálkodásra vonatkozó törvényes előírások és javaslatok) is tiltja  a folyómederből történő kitermelést, így már a Marosból sem vonnak ki kavicsot, homokot, ballasztot (sódert).

„Jelenleg a régi ártérből, a kitermelt anyagok mosásából származó víz kerül vissza a folyóba, az szennyez. Egyébként ennek a szigorúbb ellenőrzése, a folyómederből a kavicskitermelés és a csatolt tevékenységek felügyelete is részét kellene képezze a stratégiának, és ehhez pénz is kellene” – mondta Kelemen Márton.

A Maros megyei környezetvédelmi koordináló bizottság elnöke a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, Dănuţ Ştefănescu, tagja pedig Răzvan Şipoş (a megyei önkormányzat főépítésze), Lucian Branea (a környezetvédelmi őrség vezetője), Claudiu Sângeorzan (a földhivatal vezetője), Ioan Matei (a statisztikai hivatal vezetője), Fegyverneky Sándor (az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal vezetője), Rodica Colceriu (a Maros Vízügyi Vezérigazgatóság technikai igazgatója), Alexandru Alexa (megyei rendőrparancsnok), Kovács Endre (ezredes, sürgősségi alakulat), Sorin Megheşan (Dicsőzentmárton polgármestere), Dan Eugen Bândea (Segesvár alpolgármestere), Rareş Bircea (Radnót alpolgármestere), Tar András (Erdőszentgyörgy alpolgármestere), Alexandru Liţ (Nyárádtő alpolgármestere), Smaranda Cecan (prefektusi szakigazgató), Csortan Ilona (Szováta főépítésze), Sorinei Tripon (Marosludas közintézője), Kagán Ildikó (marosvásárhelyi városháza szakigazgatója), Constantin Sorin Posteucă (szászrégeni városháza szakigazgatója), Silvia Jude (mérnök, mezőgazdasági igazgatóság), Hajdu Zoltán (a Fókusz Öko Központ vezetője), Papp Tamás (a Milvus Egyesület elnöke) és Szakács Zoltán (a Rhododendron egyesület programvezetője).