Jobbágyfalván garázdálkodik a medve

Juhokra támadt egy medve a múlt szerdán Jobbágyfalva határában, az állatokat őrző bojtár nagy riadalmára. Mire a közelben tartózkodó emberek a helyszínre értek, egy juhot elrabolt a medve, és csak később találták meg annak maradványait – tudtuk meg az érintett gazdától. Siklódi Csaba idén kezdett legeltetni az Eperjes és Gyertyán nevű határrészeken. A medve (vagy medvék) létéről tudtak, nyomai(ka)t is látták, de ez az első eset, amikor állataira is rátámadt. Egyesek szerint a medvék a csíkfalvi Borzik határrészben tanyáznak, onnan indulnak ennivalót szerezni, jelentős kárt okozva a gabonákban is.

Nem egyedi eset

Nem ez az első eset, amikor a medve az ember közvetlen közelébe merészkedett az idén Jobbágyfalván. Egy másik juhseregre a Lügösd nevű határrészben szinte minden héten rájár a vad – eddig kárt ugyan nem tett az állatokban, de a juhászoknak éjjel-nappal résen kell lenniük – mondta el a Székelyhonnak egy másik „érintett” állattulajdonos, Szász Lóránt, aki hozzátette: a tavasszal, alig néhány nappal a sereg kiköltöztetése után két farkas is két ízben is rátámadt a seregre, két bárányt rabolva el.

A medvével többen is találkoztak idén (is) a falu határában: egyesek a Nyárád közelében, mások a májai határszélen látták két boccsal, de a nyárelőn egy késő este a faluba is bemerészkedett, igaz, akkor nem garázdálkodott, csak átkelt az úton, és a réten át a Gyertyán felé vette útját. Néhány hete a Hegy nevű legelőn a tehenész tanyája közelébe merészkedett, kárt ugyan nem tett, de állatra-emberre ráijesztett.

Hogy mennyire kezd “vérszemre” kapni a nagyvad, Szász az egyik vadőr elmesélésével példázza: a Bekecsen annyira elszántan próbált zsákmányolni a medve, hogy képes volt többször is rátörni az egyik juhseregre, és végül hat ember közellétében is sikerült elrabolnia egy juhot.

A  törvény szabályoz, de...

A medve, farka, vadmacska és hiúz – mint védett állatok – által az állatállományban okozott károkat a környezetvédelmi minisztérium különleges alapjából téríti meg az állam. A folyamatot a 2008. évi 1679-es kormányhatározat szabályozza. Eszerint a gazda azonnal kell jelentse az esetet az állatorvosnak, aki megállapítja az állat elhullását és törli azt a nyilvántartásból. Az elhullt állatról és a helyszínről fotót is kell készíteni.

Egy napon belül értesíteni kell az önkormányzatot, amely egy napon belül összehív egy bizottságot (ebben a károsult gazda, a körzeti vadőr, az önkormányzat és a megyei erdészeti és vadászati felügyelőség képviselői vesznek részt), amely az eset megvizsgálása után összeállít egy kártalanítási iratcsomót, amelyet a régiós (esetünkben brassói) felügyelőséghez továbbít, a gazda innen kap majd értesítést a kártalanítási döntésről és annak összegéről. A szakemberek szerint a legtöbb gazda megkapja a pénzt, de Szász Lórántnak nincs pozitív tapasztalata: tavaly Csíkfalva községből több gazda és többször is jelentett le vadkárt, de egyikük sem kapott egyetlen lejt sem.

A medve ragadozó és vándorló állat

A medve nagyon opportunista és tanulékony állat, ezért van az, hogy esetenként elveszítheti az embertől való félelmét, hozzászokik a könnyű eledelszerzéshez és bemerészkedik egyes településekre – mutatott rá Domokos Csaba, a marosvásárhelyi Milvus Csoport munkatársa. Ami a medve táplálkozási szokásait illeti, az egyesület medvetanulmányozási programjának vezetője portálunknak elmondta: a medvék jelentős része a hegyvidékről levonul táplálkozni a tél előtt a dombvidékre. Ez az időszak augusztus közepétől november végéig tart, ezután az állat visszatér eredeti élőhelyére. Ezért van az, hogy ősszel jelentősen megnövekszik egy adott területen az állomány és elszaporodnak a vadkárok, míg az év többi szakaszában jelentősen kevesebb a medve. Ugyancsak ilyenkor keletkezik a károk jelentős része, főleg lovat, tehenet, juhot próbál zsákmányolni a medve, amely a gabonában kevésbé tesz kárt, azt főleg a szarvasok és vaddisznók pusztítják.