Interjú Brassai Zsomborral, az RMDSZ Maros megyei elnökével

– Elnökké választása után az addigi ügyvezetőt érték-e meglepetések, találkozott-e olyasvalamivel, amire addig esetleg nem volt rálátása? Egyáltalán változtatott valamit az RMDSZ vezetésében a hosszas Kelemen Atilla-korszak után?

– Semmiféle meglepetés nem ért, mindenre volt rálátásom, hisz tizenkét éven keresztül Kelemen Atilla mellett vezettem a szervezetem. A tavasszal, megválasztásom alkalmával is elmondtam, a regény folytatódik, egy új fejezettel. Számomra csupán a rám háruló felelősségérzet új, amely az első pozícióból jelentősebb, mint amekkora volt ügyvezető koromban. Már beiktatásom másnapján fel kellett ismernem, hogy a döntéshozatalnak sokkal nagyobb a súlya, mint azelőtt. Különösképpen semmin nem kellett változtatnom, de a jó döntések meghozatala érdekében kialakítottam egy tanácskozási rendszert, konzultációs testületeket hozva létre. Így született meg a vidékfejlesztési testület, amellyel havi rendszerességgel találkozunk és átbeszéljük a vidék gondjait, olykor pedig meghívott szakértők bevonásával próbálunk választ találni bizonyos jellegzetes kérdésekre. Folyamatosan konzultálok a pedagógusokkal, az orvosokkal, de igény mutatkozott az ifjúsági szervezetek bevonására is, és a sort itt még nem kell lezárni.

– Mennyire könnyíti a Maros megyei elnök dolgát, hogy hosszú évek után a marosvásárhelyi szervezet élére is egy teljesen azonos hullámhosszon lévő vezető került?

– Peti Andrással a tavaly együtt kezdtük el a városi alakulat átszervezését, így egy sor stratégiai kérdésben még az ő megválasztása előtt sikerült egyezségre jutnunk. Nem csak, hogy zökkenőmentes az együttműködés, de létezik egy szerves kapcsolat a két vezetőség között, amely lehetővé teszi a döntések előkészítését és összehangolását.

– És miként sikerül egyezségre jutni vagy egyáltalán kommunikálni azzal az elég nagy belső ellenzéki csoportosulással, amely a városi elnökség Peti javára való átjátszásával vádolta meg önöket, majd félreállt az RMDSZ-ből?

– Úgy tudom, hogy Peti Andrásék többször is próbálkoztak az őket támadókkal felvenni a kapcsolatot és rendezni a viszonyt. Úgy, ahogy mi is egy megyei széleskörű konzultációt indítottunk, a városi vezetők is ezt teszik vásárhelyi szinten. Különböző grémiumokkal találkoztak, iskolai vezetőtanácsokkal, egyházi képviselőkkel, civil szervezetekkel, így kapcsolatba kerülhettek azokkal is, akik fenntartásokkal fogadták az átszervezést. Én magam is találkoztam annak az úgynevezett mozgalomnak egyik-másik vezetőjével és jeleztem, hogy nem áll szándékomban tovább gerjeszteni a konfliktust.

– Fiatal elnökként miként sikerül kézben tartani a szervezet nagy öregeit? Annál is inkább, mivel a keménykezű Kelemen Atilla idejében is akadtak külön utasok a sztárpolitikusok között.

– Nem hinném, hogy kézben kellene őket tartanom, én inkább a konszenzusos döntések meghozatalára és érvényesítésére próbálok törekedni. Ismétlem, testületekben gondolkodom, melyeknek a parlamenti képviselők is tagjai, ennek megfelelően rendszerességgel találkozunk és egyeztetünk.

– Éppen ez az: a csapatmunkában elengedhetetlen, hogy valaki, valakik ne külön utasként dolgozzanak az RMDSZ mellett vagy éppenséggel az RMDSZ ellen.

– Én nem látom ezt a külön utas ügyködést, inkább azt tapasztaltam az elmúlt négy-öt hónap alatt, hogy nem volt olyan kérdés, amiben ne tudtunk volna egyeztetni.

– Két-három év múlva lesz önben annyi erő és lélekjelenlét, hogy az általam említett nagy öregek némelyikének megköszönje negyedévszázados munkáját és arra sarkalja, hogy az ő korukban jó lenne átadni a stafétabotot az utánuk érkezőknek?

– Ezt nem nekem kell megtenni.

– Gondolja, hogy majd megteszik maguktól?

– Gondolom, hogy azzal a tapasztalattal, amivel rendelkeznek, pontosan be tudják majd mérni, hogy mi a helyes lépés az RMDSZ és a választópolgárok szemszögéből nézve. De már most megmondom: a következő választásokat ugyanazokban a széleskörű testületekben fogjuk megszervezni, amelyekben el kezdtünk most dolgozni. Nem hinném, hogy e miatt konfliktushelyzetbe kerülnénk.

– Apropó konfliktushelyzet: érkezése óta valamelyest javult vagy legalább változott az RMDSZ és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester közötti, immár 1996 óta időnként rossznak máskor nagyon rossznak mondható viszony?

– Mind a megyei, mind a városi önkormányzat szintjén folyamatos egyeztetésekben vagyunk a politikai szereplőkkel, azokkal is, akik nem minden esetben nevezhetők politikai partnereknek. Minden egyes kérdésben megpróbáljuk azokat az érdekeket érvényre léptetni, melyek szolgálatára szegődtünk. Úgy tapasztalom, hogy mind a megyei, mind a városi önkormányzatban megtaláltunk egyfajta együttműködési hangot. Sajnos rengeteg sérelem gyűlt fel az elmúlt években, személyes konfliktusok nehezítik az egészséges együttműködés kialakítását. Egy viszont biztos: a marosvásárhelyi illetve Maros megyei magyar érdek számunkra mindenféle kompromisszumot fölülír.

– Mi ennek az eddigi, kézzel fogható eredménye?

– Első sorban a 2-es iskola Bernády Györgyről való elkeresztelését tartom egy rendkívül jelentős lépésnek, amit nagyon következetes munkával vittünk véghez. Tegyem hozzá: karöltve a civilekkel, akiknek küzdelmüket csak méltányolni és köszönni tudom. Ehhez a harchoz viszont társítanunk kellett azokat a politikai eszközöket, amelyekkel végül is elértük a tanintézmény átnevezését. Ebben voltak partnereink is, hisz a Szociál-liberális Unió jobboldali része mellénk állt. Másrészt az iskolahálózat kialakításában is sikerült megfelelő megoldásokat találni ahhoz, hogy ne sérüljön a magyar oktatás. Sőt a belvárosban egy új magyar általános iskolát is létrehoztunk, hisz szeptembertől a Református Kollégium az egykori Szentgyörgy utcai leánybentlakásban előkészítő osztályt indít. Ez sem jöhetett volna létre a helyi eredményes politizálás nélkül. A megyei önkormányzat szintjén valamivel könnyebb dolgunk van, mivel a vezetői nyitottabbak. Éppen ennek köszönhetően a továbbiakban is meg tudtuk őrizni azt a hagyományos 40–60 százalékos pénzelosztási rendszert. Az már más kérdés, hogy nincs túl sok minden, amit el lehetne osztani. Belátom, Dorin Floreával kissé nehezebb zöldágra vergődni, de vele is tárgyalásokat folytatunk. Úgy érzem, ha nem élezzük az etnikai konfliktusokat, csak sikerül a-ról b-re jutni.

– Ugyanilyen eredményes egyezkedések folynak a többi magyar párttal is?

– Hát… Tulajdonképpen az utóbbi időszakban egyetlen ügy van, amiben valamiféle együttműködésben vagyunk, ez az augusztus végi Vásárhelyi Forgatag szervezése, amelyből mind az RMDSZ, mind a Néppárt kiveszi a részét. Nyilván ez nem egy politikai színezetű rendezvény, és nem is szeretnénk, ha azzá válna. Konfliktusunk az elmúlt hónapokban nem volt, és azt gondolom, hogy, ha ezt a megközelítést állandó gyakorlattá fejlesztjük, akkor elkerülhetők azok a torzsalkodások, amelyek az elmúlt időszakban vesztességekhez vezettek.