Fotó: Boda L. Gergely
Ilcsi bácsi – leginkább csak így emlegetik a magyarországi Molnár Ferencet, az Ilcsi kozmetikumok gyártóját, aki kétnapos tanfolyamot tartott kozmetikusoknak Marosvásárhelyen. Molnár Ferenc becenevét édesanyjától, s a róla elnevezett termékektől örökölte. A kozmetikus szakma legendáját a kulisszatitkokról, s a „férfiatlan” szakmaválasztásról is kérdeztük.
2013. október 31., 20:562013. október 31., 20:56
2013. október 31., 20:592013. október 31., 20:59
– Most érkezett haza Indiából, hogy Marosvásárhelyen kozmetikusokat képezzen. Gyakran jár ide?
– Marosvásárhelyre másodjára jövök, de 15 éve járok már Erdély különböző városaiba. Évente kétszer, tavasszal és ősszel, kétnapos szakmai továbbképzéseket tartunk. Édesanyámnak – aki sajnos ez év január 9-én elhunyt – is szívügye volt a továbbképzés, ugyan kitől mástól tanultam volna én. Nekem is szívügyem az oktatás és továbbképzés. Jelenlegi itt-tartózkodásomnak is ez a célja, s közben nagyon boldog a lelkem, mert csaknem 100 résztvevőnk van, ami azért nagy dolog, mert romániai szinten is, ha száz kozmetikus összegyűl, az már országos rendezvénynek minősül. Boldog vagyok, hogy ilyen lelkes kozmetikusok élnek itt.
– Ön mondhatni beleszületett ebbe a szakmába...
– Szó szerint beleszülettem, mert édesanyám 1958-ban kezdte a pályafutását, én meg \'55-ben születtem. Ahogy járni tudtam, már ott sertepertéltem körülötte, Moldova regénye után szabadon mondhatom, hogy engem már hároméves koromban megcsapott a gyanta füstje. Nem a mozdony, hanem a gyanta. Valóban beleszülettem, aztán elteltek a gyerek-, tinédzserévek. Közben az édesanyám egyre többet és többet csinált, tulajdonképpen hiánypótlásként csinálta, mert az ötvenes, hatvanas, még a hetvenes évek végéig is egyszerűen nem volt mivel dolgozni, s ha valaki hatékony akart lenni a kozmetikában, saját maga kezdett el kutyulgatni krémeket. Ő sem tett mást. Volt egy nagyon fantasztikus alaptudása, amit folyamatosan fejlesztett, plusz genetikailag kódolva volt, ami azt jelenti, hogy az egyik nagymamája egy falusi füvesasszony volt, a másik meg egy falusi csontkovács, tehát tényleg a zsigereiben, a vérében volt a természet szeretete. Így alakultak a kenceficék, a hetvenes évek vége felé már egyre többet csinált, aztán \'84-ben megalakult az Ilcsi szépítőfüvek intézményesített formában. 28 termékkel indultunk, jelenleg 150 féle készítményünk van.
– Hány országban?
– Negyvenöt országban vagyunk jelen. A célom az, hogy a száz országot elérjük még az én életemben.
– Mitől ez a siker? A természetesség a jelszó?
– Nekem az a véleményem, hogy ez már lerágott csont. Ha valaki pusztán azzal jön, hogy természetes, az már nem elég. Mitől is jó? Magyarországnak és az egész Kárpát-medencének speciális éghajlata van, a Pannon-tenger valamikor itt ringatózott, annak az üledékes talaja mai napig érződik. Rendkívül gazdag a talajösszetétel, valamint az itt megtermelt gyógynövények tartama. Ez az egyik, a másik alap édesanyám fantasztikus tudása, s a kettőnek az ötvözeteként jött létre az Ilcsi.
– Nevükhöz fűződik az esemény előtti pakolás is...
– Talán a legelső találmányai között volt az édesanyámnak. A lényege az, hogy egy keringésfokozó erős bőrpírt okozó pakolás, amely felfrissíti a bőrt. Igen ám, megvolt a termék, de nem volt neve. Aztán beszélgetett a vendégeivel, s valamelyik mondta, figyelj Ilcsike, én mindig akkor szoktam ezt kérni, amikor csinos, szép akarok lenni. Akkor kérték a nők, amikor fellépésre készültek, randevúra, ezek szerint ezt egy esemény előtt kell feltenni. Már csak azért is, mert amikor egy férfi és egy nő találkozott, a hölgy szép és kívánatos akart lenni. Az alapötletet ugye az adta, hogy már abban az időben lehetett kapni azt a fogamzásgátlót, amely az esemény utáni tabletta volt. S ha van esemény utáni tabletta, miért ne legyen esemény előtti pakolás?
– Nem férfiatlan kicsit ez a szakma?
– Saját szempontomból megítélve nagyon is férfias, mert sokkal jobban érzem magam, mintha például esztergagépek közt dolgoznék, s a pasasokat agitálnám, hogy ez a gép milyen jó. Biztos az is szép szakma, de hál\'istennek én hölgyekkel dolgozom. Semmiféle feminizáló veszélye nincsen, hiszen valahol munka területén tudom kifejteni azt, amit magánemberként nap mint nap: azért teszek, hogy a nők szebbek, ápoltabbak, csinosabbak legyenek. Ezt a régi mondást is átformáltam kicsit, hogy nincs semmi se csodálatosabb az embernél. Nálam úgy hangzik, hogy nincs semmi sem csodálatosabb a nőknél.
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
szóljon hozzá!