Hivatalosan nincsenek koldus gyerekek Marosvásárhelyen

A világnap kapcsán megpróbáltunk utána járni, hogy Marosvásárhelyen ki tartja nyilván, ki foglalkozik az utcán kolduló vagy más munkára kényszerített kiskorúakat. A Mentsétek meg a gyermekeket Szervezet helyi kirendeltségének elnöke, Ana Chirtes elmondta: hosszú évekig külön program keretében foglalkoztak a koldus gyerekekkel, jelenleg erre már nincs pénzalapjuk. „Volt egy központunk a Szentgyörgy utcai árvaházban, ahova bevittük az utcán lézengő, iskolába, óvodába nem járó, kolduló gyerekeket, megebédeltettük őket, foglalkoztunk velük. Aztán átadtuk a felszerelt központot a gyermekjogvédő igazgatóságnak, hogy ők működtessék. Tudtommal ott már csak a veszélybe került kiskorúak vannak, ideiglenesen, a koldus gyerekekkel senki nem foglalkozik” – mondta a gyermekjogvédő. Hozzátette, azzal nem segítünk a gyerekeknek, ha pénzt adunk nekik, hiszen, azt elveszik tőlük a szüleik. Nem biztos, hogy ételt vesznek a pénzből, s csak megerősítjük a szülőkben azt a hitet, hogy a koldulás egy megélhetési forma.

A gyermekek dolgoznak, de nem kéregetnek

A Székelyhon.ro kérdésére a megyei gyermekjogvédelmi és szociális igazgatóság sajtószóvivője, Doru Constantin elmondta, a nyilvántartásuk szerint az év első felében 31 esetben azonosítottak munkára fogott kiskorúakat. „Vidéken élő családok gyermekeiről van szó, korosztály szerint tíz 7-9 éves, tizenhat 10-13 éves és öt 14-16 éves gyerekekről, többségüket mezőgazdasági munkára fogták. A szülőket felvilágosítottuk arról, hogy az érvényben lévő törvények értelmében a 16 évnél idősebb fiatalok vállalhatnak munkát, vagyis a gyermekek dolgoztatása illegális és büntetendő. A gyerekekkel pszichológus foglalkozott – nyilatkozta a sajtószóvivő. A Székelyhon.ro kérdésére, hogy a gyermekmunkára vonatkozó kimutatásban szerepelnek-e azok a koldus gyermekek, akikkel naponta találkozunk a nagyáruházak parkolóiban, az utcákon, azt válaszolta: tudomásuk szerint nincsenek koldus gyerekek Marosvásárhelyen, és egykébként is ezek azonosítása és a szülők felelősségre vonása a helyi rendőrség feladata.

Sajnáljuk őket, ezért adunk

A gyermekjogvédő szakember véleménye ellenére általános tapasztalat az, hogy legtöbben adnak, adunk pénzt a kéregető gyermeknek. Megkeresésünkre egy úriember azt mondta, mindig ad a gyerekeknek egy kis pénzt. „Sajnálom őket, hiszen tudom, hogy nem saját hibájukból kényszerülnek az utcán esőben, hóban, tűző napon kéregetni. Azzal, hogy egy kis aprót adok, megnyugtatom a lelkiismeretem, és reménykedem, hogy azért nekik is jut élelemre az összegyűjtött pénzből” – mondta. Van, aki inkább élelmiszert, édességet ad, bár többször tapasztalta, hogy annak nem örvendenek annyira a gyerekek, mert mint bevallották, ha nem szednek össze elég pénzt, akkor este vacsora helyett verést kapnak.