Hisszük, nem volt hiábavaló

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Kozi Sándor vasárnap meghalt. Valahogy úgy, ahogyan élt. Csendben, egyik pillanatról a másikra mondta fel a szíve a szolgálatot. Hatvanegy éves korában elment, de magával vitte az emberek szeretetét, a hitet a jóságban.

Bakó Zoltán

2012. május 07., 17:362012. május 07., 17:36

2012. május 07., 18:072012. május 07., 18:07


Talán emlékeznek még olvasóink a marosvásárhelyi Kozi család történetére. Az elmúlt év végén a 177-es tulajdonosi társulás beperelte a családot közösköltség-hátralékért. Csaknem tízezer lejt kellett volna kifizetniük, kamatostul. S mert nem tudták, végrehajtóhoz fordult a teljhatalmú társulás. Amely aztán ki is tűzte az árverezés időpontját, mindjárt az új esztendő kilencedik napjára.

Ekkor lépett be a képbe a Székelyhon és a Vásárhelyi Hírlap. S velünk együtt sokezer jóhiszemű, segítőkész erdélyi, székely olvasónk. Olyan emberek, akik átérezték-megértették a sokat próbált család helyzetét. Akik elhitték, hogy a család nem azért nem fizetett, mert nem akart, hanem mert nem tudott. „Kezdődött azzal, hogy a férjem – egy vérrög miatt – agyműtéten esett át. Következett egy kézműtét – egy csonttörés miatt. Majd lebénult. Egy újabb vérrög megjelenése után jött egy szívműtét – ezzel sikerült részben megszüntetni a végtagbénulást. S mintha mindez nem lett volna elég, a jobb lábán megjelent az üszkösödés. Újabb műtét. Levágták egy lábujját. Nem sok idő múlva amputálni kellett a lábat, térdből. Aztán a betegség előrehaladott, s jött a következő műtét – most már combtőből kellett levágni a lábát. Aztán az elmúlt évben a bal lábát vágták le, ezt már egyenesen combtőből. Kórházból kórházba jártunk, műtét műtétet követett, nem volt egy nyugodt napunk. Mindkettőnket tönkretett ez a sorozat” – mesélte Melinda, a feleség.

És akkor megmozdult egész Erdély, megmozdult a Székelyföld. Bankszámlát nyitottunk, jött a pénz mindenhonnan, a magyarlakta vidékekről, közeli és távoli városokból, falvakból, egyszerű, kispénzű emberektől, vállalkozóktól, jóhiszemű és jóérzésű emberektől. Aztán, hogy vészesen közeledett az árverezés időpontja, urnát állítottunk fel a szerkesztőségben a Kozi családnak szánt adományok számára. Jó érzés volt látni, ahogyan jöttek a vásárhelyiek, környező falvak lakói, idős, gyakran egyedülálló emberek, akik kicsiny nyugdíjukból, összekuporgatott pénzükből akartak pénzt adni, hogy egy sorsüldözött családon segítsenek. Együtt drukkoltunk az olvasókkal, hogy a határidőre összejöjjön az összeg. És sikerült. Két nappal a határidő lejárta előtt együtt volt a pénz. Az a pénz, amit a székelyföldi emberek önzetlenül, tiszta szívvel adtak össze, hogy egy bajbajutott nemzet- és embertársukon segítsenek. Akkor láttam emebereket, akiknek a szemében könny csillogott. A megkönnyebbülés, az öröm, az áldozatvállalás sikerének könnyei.

Koziék megmenekültek a kilakoltatástól. Hála a sokezer ember hitének, segíteni akarásának. Együtt voltunk jók, együtt voltunk ott, ahol segíteni kell.

Valamelyest megnyugodtak a kedélyek, Koziék feje fölül elvonult a vihar.

Egy héttel ezelőtt Kozi Sándor felhívott telefonon. Túláradó örömmel újságolta – kapott egy akkumulátoros motorral hajtott tolószéket ajándékba. „Most már nem kell a házban ülnöm egész nap, kimehetek az utcára, az emberek közé, sétálhatok, találkozhatok a jó emberekkel” – mondta több örömmel, mint büszkeséggel az egykori nyomdász, aki egy életet töltött el a leírt betű, a szellem szolgálatában. És akkor együtt örültem vele.

Hétfőn reggel aztán újból csöngött a telefon. A felesége közölte: Sándor vasárnap meghalt. Valahogy úgy, ahogyan élt. Csendben, egyik pillanatról a másikra mondta fel a szíve a szolgálatot. Hatvanegy éves korában elment, de magával vitte az emberek szeretetét, a hitet a jóságban, a bizonyosságot, hogy nem vagyunk egyedül a bajban, hogy számíthatunk egymásra a megpróbáltatásokban. S talán ott fenn, az égi magasságokban bizonyságot tesz arról, hogy idelenn a Kárpátok koszorújában él egy nép, amely megérdemel minden elismerést, amely nem hagyja magukra az elesetteket, amely, mint Szent Márton püspök, odaadja a köpenyének felét a nálanál rászorultabbnak. És elmondja bizonyára azt is, hogy egy ilyen népért érdemes élni.

Szerdán a déli harangszókor kísérik el az örök megnyugvás ösvényein utolsó útjára a vásárhelyi új kórház mögötti temetőben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Kiürültek a kutak és tartályok: korlátozni kell a vízszolgáltatást Háromszéken

A tartós szárazság egyre aggasztóbb vízhiányt idéz elő Háromszéken. A legtöbb településen felszólítással próbálják szabályozni az ivóvízfogyasztást, máshol időszakosan korlátozzák az ellátást, ezzel megelőzvén a nagyobb bajt.

Kiürültek a kutak és tartályok: korlátozni kell a vízszolgáltatást Háromszéken
2025. július 08., kedd

Visszaváltható palackokért feszítik fel az okoskukákat a guberálók

Főként visszaváltható üvegekre vadászva feszítik fel az okoskonténereket Sepsiszentgyörgyön. A TEGA igazgatója a lakosság segítségét kéri a vandalizmus megfékezésében.

Visszaváltható palackokért feszítik fel az okoskukákat a guberálók
2025. július 07., hétfő

Nyári táborban a mozgáskorlátozottaknak is kitágul a világ

Nagyon sok mozgássérültnek a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat által szervezett nyári tábor jelenti az év egyik kiemelkedő eseményét, ez idén június 29-től július 6-ig zajlott Mikóújfaluban.

Nyári táborban a mozgáskorlátozottaknak is kitágul a világ
2025. július 07., hétfő

Szétosztották Galac megye adományát az árvíz sújtotta háromszéki települések között

Hat település között osztotta szét a Galac megyétől kapott egymillió lej értékű gyorssegélyt hétfői ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Bíznak benne, hogy rövidesen az árvíz sújtotta községek fertőtlenítésére igényelt kormánytámogatás is megérkezik.

Szétosztották Galac megye adományát az árvíz sújtotta háromszéki települések között
2025. július 07., hétfő

Bemutatják a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jubileumi filmjét

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.

Bemutatják a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jubileumi filmjét
2025. július 06., vasárnap

Attól tartottak, hogy öngyilkos lesz a férfi – azonnal szóltak a rendőrségnek

A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.

Attól tartottak, hogy öngyilkos lesz a férfi – azonnal szóltak a rendőrségnek
2025. július 06., vasárnap

Nemzedékről nemzedékre testált álma valósult meg a kovásznai unitáriusoknak

Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.

Nemzedékről nemzedékre testált álma valósult meg a kovásznai unitáriusoknak
2025. július 05., szombat

Derült égből villámcsapás? Székelyföld is érintett a szombati viharriasztásban

Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.

Derült égből villámcsapás? Székelyföld is érintett a szombati viharriasztásban
2025. július 04., péntek

Különleges víz alatti tárlat nyílt a dálnoki búvártóban

A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.

Különleges víz alatti tárlat nyílt a dálnoki búvártóban
2025. július 03., csütörtök

Aszály elleni küzdelem: támogatják a gazdákat az öntözésben

Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.

Aszály elleni küzdelem: támogatják a gazdákat az öntözésben