Hagyományossá akarják tenni a Székely Szabadság Napját

A Székely Nemzeti Tanács elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott: bár ők is és a hatóságok is a törvény értelmében a lehető legrosszabbra is felkészültek, egyáltalán nem tart az egyesek által meglebegtetett 1990-es hangulat újjáéledésétől. A sebek esetleges felszakításának gondolatát nem csak a helyi és központi magyarellenes sajtó meg Székelyföld önállósodását ellenző románok, hanem az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete is felemlegette. Csütörtökön kiadott közleményében a szövetség ügyvezető elnöksége rámutat: „Marosvásárhely 23 éve frontváros: legnagyobb arányú és legbékésebb tömegmegmozdulásunk, a könyves-gyertyás tüntetés színhelye, majd az önérzetes, bátor helytállásé, hetek múlva pedig egy megfélemlített, felerősödött kisebbségi komplexusokkal küzdő, tömeges elvándorlást választó magyar közösség városa”. Mindemellett a szervezet új elnöke, Peti András nem kíván senkit lebeszélni a tüntetésen való részvételről, hisz mint írja, „a politikai racionalitás mellett az érzelmi indíttatás is igen nagy jelentőséggel bír”. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete egyéni megfontolásra bízza tagjai részvételét vagy távolmaradását.

Ennél sokkal határozottabbnak látszik Tamás Sándor, a szövetség háromszéki illetve Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnöke, akik már hetekkel ezelőtt világossá tették, hogy ott lesznek a megmozduláson. Valószínűleg ugyanezt az utat követi Borboly Csaba is, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki a Facebook-oldalán kérdezte meg a választóktól, hogy részt vegyen-e a tüntetésen vagy sem. Csütörtökig a legtöbben pozitív választ adtak. Kérdésünkre, hogy miért egy közösségi oldalra beírt válaszok alapján hozza meg döntését, Borboly kifejtette, hogy ő azt szeretné, ha végre Romániában is eljönne az a világ, amikor a politikus követi választói óhaját. „Ne csak azzal takarózzunk, hogy a legjobb belátásunk szerint tesszük a dolgunkat, és mindössze négyévente vagyunk kíváncsiak az emberek véleményére, hanem mindig is figyeljünk oda azokra, akiknek a pénzéből élünk” – fejtette ki Borboly.

Az SZNT elnöke, Izsák Balázs lapunk érdeklődésére kifejtette, azon túl, hogy örül egyes helyi és megyei RMDSZ-vezetők csatlakozásának, még boldogabb lett volna, ha a szónokok között Kelemen Hunort is köszönheti. „Elbeszélgettem az RMDSZ elnökével, akinek személyes érveit elfogadom. Remélem, hogy jövőben már itt lesz velünk” – nyilatkozta Izsák, hozzáfűzvén, hogy az SZNT eltökélt célja hagyományossá tenni a Székely Szabadság Napját. Arra a felvetésre, hogyan fogadják a szervezők a Magyar Gárda vagy a Jobbik esetleges megjelenését a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, Izsák Balázs elmondta, hogy ők senkit nem igazoltathatnak a Postarét szomszédságában.

A hét elején a társszervező Magyar Polgári Párt országos elnöke, Biró Zsolt nemkívánatos személyeknek nevezte a szélsőséges szervezetek képviselőit. „Ha azok, akik úgy érzik, hogy itt a helyük, nem önmaguk megmutatásáért csatlakoznak hozzánk, hanem a közösségi ügyeink melletti kiállás vezényli őket, akkor mindenképpen sikeres lehet a rendezvény” – szögezte le Izsák Balázs főszervező. A Székely Nemzeti Tanács mintegy öt-tízezer résztvevőre számít. A tervezett forgatókönyv szerint a Postaréten szónoklatokra kerül sor, majd ezt követően a tömeg átvonul a kormánybiztosi hivatal elé, és ott zárul a megemlékezés. Szimpátiatüntetések szervezését jelezték Budapestről, Szolnokról, Keszthelyről, Sárospatakról, Londonból, Bécsből, New Yorkból, Los Angelesből, Hágából, Helsinkiből, Torontóból, Ottawából, Münchenből, Zürichből és Stockholmból.