Fogy a magyar, sok az agglegény

A 2002-es népszámlálás adatai szerint Maros megyének 580 851 lakosából 309 375 román nemzetiségű és 228 275-en vallották magukat magyarnak. Arányaiban ez azt jelentette, hogy a megye lakosságának 53,26 százaléka román, 39,3 százaléka pedig magyar nemzetiségű volt. A 2011-es adatok alapján azonban a megyének már csak 550 846 lakosa van, amiből 277 372 román (50,35 százalék), illetve 200 858 (36,46 százalék) magyar nemzetiségű. Ez azt is jelenti, hogy a két lakossági összeírás közötti időszakban a román ajkú lakosság 32 003 személlyel (2,91 százalék), míg a magyar 27 417 személlyel (2,84 százalék) csökkent, vagyis arányaiban is gyorsabban csökkent a román lakosság a magyarnál.

Marosvásárhely esetében 2002-ben a 150 041 lakosból 75 533 volt román (50,34 százalék), és 70 108 magyar (46,72 százalék), 2011-ben viszont a „megmaradt” 134 290 lakosból 66 033 román (49,17 százalék) és 57 532 magyar (42,84 százalék). Vagyis a román lakosok száma 1,17 százalékkal csökkent, miközben a magyaroké 3,88 százalékkal.

A két évvel ezelőtti népszámlálás egy másik szempontja szerint, amely a házasságkötéseket, a családokat vette figyelembe, Maros megye az első megyék között szerepel az agglegények számát illetően. A felmérés alapján a megyében élő férfiak 46 százaléka nőtlen, ezzel pedig az ötödik helyen áll. A családalapítási hajlandóság szempontjából az erősebb nem képviselőire nézve „terhelő”, hogy az első öt megye között szerepel mind a három székelyföldi megye. Az országban a legtöbb nőtlen férfi Hargita megyében él (48 százalék), majd következik Iaşi (47,3 százalék), Temes (46,8 százalék) és Kovászna (46,7 százalék). Maros megye összlakosságának 46,3 százaléka él házasságban, azaz 127 118 férfi és 128 048 nő. Soha nem kötött házasságot a lakosság 40,3 százaléka, az özvegyek 9,5 százalékot, az elváltak pedig 3,8 százalékot tesznek ki. A 2011-ben mért 550 846 személy közül 281 905 volt a nő (51,2 százalék).