Fogadalomtétel Nyárádszentmártonban

A konfirmáció az unitáriusoknál bizonyságtételt jelent, amikor a gyermekkorból, ahol mindent szabad, átlépünk az ifjúkorba, ahol nem mindent illik. A káté pedig egy könyvecske, amelybe a gyermek értelmi szintjén bele van sűrítve mindaz, amit tudnia kell vallásáról. Ilyenkor tehát arról tesz bizonyságot a konfirmandus, hogy milyen ismeretei vannak a kereszténységről és az egyetlen magyar alapítású, 450 éves múltú egyházról és unitarianizmusról – fejtette ki portálunknak Varga Sándor lelkész. A gyermekkori dolgokat el kell hagynia és a hithűségért felelősséget kell vállalnia minden ifjúnak. Ez a pillanat pedig egy olyan nagy nyitott vizsga, amely az esküvőt kivéve egyedi az ember életében. És amikor sikert kívánunk nekik az életben, azt is kívánjuk, hogy életvitelük Isten szeretetéhez is kötődjön – mondta a gyülekezet harminc éven át szolgáló volt lelkésze, aki néhány hónapja már Szovátán munkálkodik, de beszolgálóként, egy új lelkész érkezése előtt végezte a konfirmációi szolgálatot.

A gyülekezetet Pál apostol tesszalonikiakhoz írt levelének intelmeivel köszöntötte, majd bemutatta a három ifjút, aki az ifjúkorba való „belépőt” nem pénzben, hanem tudásban, érzelemben, imában fizeti meg. Váradi Imre énekvezér kérdéseire kifogástalanul válaszolva adott számot a gyülekezet előtt Bányai Roland, Mihály Tünde Beáta és Szabó Péter, hogy ismerik a vallás alaptanításait, a Bibliát, a jézusi tanításokat, de templomuk történetét is: az 1241-ben épült templomot 1661-ben a tatár-török hordák a falu népére gyújtották. A tatár fogságból hazakerült Tóth Mihály jobbágyfalvi földesúr 1667-ben hálából Isten házára új tetőt húzatott, a templomot festett kazettás mennyezettel látta el. A fiatalok az 1791-ben és 1797-ben öntött, a világháború után „feltámadt” harangok szava mellett tettek fogadalmat : „Unitárius egyházamhoz halálomig hű maradok, a templomba buzgón járok, minden munkámban helyt állok. Egyházamat őrzöm, védem, Isten engem úgy segéljen. Ámen.” És mivel a konfirmáció az úrvacsorával válik teljessé, az ifjak szüleik, keresztszüleik és a gyülekezet társaságában vették először magukhoz a szent jegyeket, majd a lelkész tanácsaival léphettek ki az ősi templom küszöbén: „ti a templom alapkövei vagytok”, „szeresd a vallásodat, tiszteld a mások vallását” és „a vallás az ember és Isten szeretete”.