Szombaton negyedik alkalommal rendeztek Nagy Ferenc Emlékhangversenyt, ezúttal nem Nyárádszeredában, hanem Jobbágyfalván, amely állandó helyszíne lehet a jövőben ennek a közművelődési eseménynek.
2014. november 16., 13:122014. november 16., 13:12
2014. november 16., 18:012014. november 16., 18:01
Maros Megye Tanácsa, a csíkfalvi önkormányzat, a jobbágyfalvi Tündér Ilona Vendégház és a Nagy Ferenc Férfikar támogatásával szervezte meg negyedik emlékhangversenyét a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozata, így tisztelegve Nagy Ferenc egykori zenetanár és karnagy emléke előtt, aki a nyárádmenti után az egész Kárpát-medencére kiterjedő kórusszövetséget hozott létre. Munkásságát 2006-ban Bartók Béla-díjjal ismerték el, 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, majd ugyanebben az évben, halála után, Csíkfalva község díszpolgárává választották.
A hétvégi megemlékezés a csíkfalvi iskola előtt, a Nagy Ferenc tiszteletére állított kopjafánál kezdődött koszorúzással és A csitári hegyek alatt című kedvenc népdala közös eléneklésével, s tiszaszentimrei barátai magyarországi földet is hoztak erre a helyre. Délben közel háromórás hangversenyre került sor a jobbágyfalvi kultúrotthonban, ahol a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes (vezető Nyilas Szabolcs), a szászrégeni református egyház Szivárvány kórusa (Panda Gáspár), a nyárádszeredai Bocskai István Dalkar (Ferencz Csaba), a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus (Márton Zsolt), a tiszaszentimrei Margaréta Népdalkör (Mutza Andrásné), a szovátai Intermezzo Kamarakórus (Fülöp Judit) és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar (Ferencz Csaba) lépett fel szívet-lelket gyönyörködtető nép-, katona- és bordalokkal, egyházi hálaénekkel, de Liszt, Kodály, Weber, Mozart művei is megszólaltak. Közben a csíkfalvi iskola néhány diákja vezetésével Seprődi János gyűjtötte népdalokat is tanultak a kórusok.
A nemzet emlékezetében marad
Márton Zsolt, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozatának elnöke a rendezvény megnyitóján elmondta: nagy öröm számukra az a szakmailag magas szintű munka, amellyel a szövetség tagkórusai hozzájárultak az összmagyar művelődéshez, és ezen belül is a mindenkori Kárpát-medencei kórusmuzsika fejlesztéséhez. Ez a kórustalálkozó is élő példája ennek a folyamatnak. Ez az az örökség, amelyet felismert Nagy Ferenc csíkfalvi zenetanár, és egy életen át tartó munka eredményeként sikerült megvalósítania egy politikamentes, felszabdalhatatlan, saját értékeiből táplálkozó, éneklő nemzetet. „Vigyük tovább, amit örököltünk: soha ne haljon meg számunkra a dal. Kívánom, hogy ez a találkozó hagyománnyá váljék, és évről évre otthont adjon sok daloskedvű kórusnak, hiszen kórusszövetségünk legfőbb éltető és megtartó ereje az ilyen találkozókban rejlik, amelyek a határokkal szétszabdalt nemzetrészek közötti emberi kapcsolatok ápolását és újabbak létrejöttét is szolgálják” – mondotta Márton Zsolt.
A szövetség titkárától, Nyilas Szabolcstól megtudtuk: az emlékhangversenyt azért indították el 2010-ben, hogy Nagy Ferencet megőrizzék a nemzet emlékezetében. Ő hagyatékot adott a magyaroknak, és megmutatta, hogy énekelve összetartható a szétszaggatott, meggyötört Kárpát-medencei nemzet. A dal számára eszköz volt annak elérésére, hogy minden magyar testvérként gondolkodjon, és ezek az emlékhangversenyek ezt a szellemiséget viszik tovább – mondta el Nyilas, aki elárulta: a szövetség rábólintott a Nagy Ferenc Férfikar azon óhajára, hogy ezeket a hangversenyeket ezután Jobbágyfalván rendezzék meg.
Tisztelettel emlékszik Nagy Ferencre a szovátai Intermezzo Kamarakórus karnagya is. Fülöp Judit szerint ez az ember akkorát tudott „kipattintani” Csíkfalváról, amit ritkán lehet elérni egy életben. „Óriási dolgot tett, amiért áldom a lelkét, és szeretnénk, ha újra úgy összefognák a kórusokat, ahogyan ő tette” – fejezte ki elismerését a karnagy.
Megújulhat a kapcsolat
A jobbágyfalvi kórus, néptánccsoport és zenekar 1990-ben járt először Tiszaszentimrén Nagy Ferenc vezetésével, 1992-ben a magyarországiak először érkeztek Erdélybe, Jobbágyfalvára. Az állandósult kapcsolat Nagy Ferenc 2006. évi visszavonulása után megszakadt, ezért most a tiszaszentimreiek rendkívül boldogok, hogy sikerült ismét eljutniuk ide – nyilatkozta szerkesztőségünknek Mutza Andrásné, aki szeretné, ha a kapcsolat ismét élővé válna, és akár a következő évben vendégül látnák a jobbágyfalviakat.
Szűk hónapja indultak el a peremtelepülési járatok, összeköttetést biztosítva Marosvásárhely és a környező települések között. A lakosság számos panaszt, javaslatot fogalmazott meg. Az eddigi tapasztalatokról Gáspár Botond illetékessel beszélgettünk.
Hatalmas lángok csaptak fel egy lakóháznál kedden este az Ákosfalvához tartozó Kisgörgényben. A helyi önkéntes tűzoltók és a marosvásárhelyi hivatásos tűzoltók küzdenek a tűz megfékezéséért.
Összefogott hatodikos diákjuk gyógyulásáért a Marosvásárhelyhez közeli Gernyeszegen az iskola és a helyi közösség. Puczi Attilánál tavaly ősszel előrehaladott állapotú rosszindulatú csontrákot állapítottak meg, és jelenleg is kórházban van.
Őrizetbe vette kedden a Maros megyei rendőrség azt a marosvásárhelyi férfit, akit lakószövetségek pénzügyeinek szabálytalan kezelésével és sikkasztással gyanúsítanak. A vagyonát zárolták.
A marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát tulajdonosa, az Ameropa Grains Románia küldöttségét fogadta kedden hivatalában Ilie Bolojan miniszterelnök.
Egyházi épületek udvarára, a Magyar Református Szeretetszolgálat támogatásával fúrnak közkutakat Kis-Küküllő menti településeken, így próbálva kivédeni a tavaly előállt nehézségeket, amikor hónapokig nem volt megfelelő ivóvize a lakosságnak.
Kokkolinonak, az állatkert anyamedvéjének, illetve Jimmynek, Dömének és Dömzsinek idén is „letesztelték” az időjós-tehetségét. A népi hiedelem úgy tartja, ha február 2-án a medve meglátja a saját árnyékát, akkor még hosszú télre számíthatunk.
Nagycsergedi tűzvészhez riasztották vasárnap délben a marosvásárhelyi tűzoltókat: egy műhely, majd egy lakóház is kigyulladt, az anyagi kár jelentős.
Ha egy 14 év alatti gyermek bűncselekményt követ el, büntetőjogilag nem vonható felelősségre, a törvény mégis intézkedést ír elő. Jogos kérdés, hogy egy súlyos hiányosságokkal küzdő rendszerben mi történik ilyenkor a kiskorúval.
Új fejezet kezdődik a Kárpátok sétányán lévő Friedrich Schiller-iskola életében. Egy eddig elhanyagolt, illegális szemétlerakóként használt 1300 négyzetméteres területet nyilvánított közvagyonná az önkormányzat, hogy az intézmény udvarát bővítsék vele.
szóljon hozzá!