Szombaton negyedik alkalommal rendeztek Nagy Ferenc Emlékhangversenyt, ezúttal nem Nyárádszeredában, hanem Jobbágyfalván, amely állandó helyszíne lehet a jövőben ennek a közművelődési eseménynek.
2014. november 16., 13:122014. november 16., 13:12
2014. november 16., 18:012014. november 16., 18:01
Maros Megye Tanácsa, a csíkfalvi önkormányzat, a jobbágyfalvi Tündér Ilona Vendégház és a Nagy Ferenc Férfikar támogatásával szervezte meg negyedik emlékhangversenyét a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozata, így tisztelegve Nagy Ferenc egykori zenetanár és karnagy emléke előtt, aki a nyárádmenti után az egész Kárpát-medencére kiterjedő kórusszövetséget hozott létre. Munkásságát 2006-ban Bartók Béla-díjjal ismerték el, 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, majd ugyanebben az évben, halála után, Csíkfalva község díszpolgárává választották.
A hétvégi megemlékezés a csíkfalvi iskola előtt, a Nagy Ferenc tiszteletére állított kopjafánál kezdődött koszorúzással és A csitári hegyek alatt című kedvenc népdala közös eléneklésével, s tiszaszentimrei barátai magyarországi földet is hoztak erre a helyre. Délben közel háromórás hangversenyre került sor a jobbágyfalvi kultúrotthonban, ahol a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes (vezető Nyilas Szabolcs), a szászrégeni református egyház Szivárvány kórusa (Panda Gáspár), a nyárádszeredai Bocskai István Dalkar (Ferencz Csaba), a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus (Márton Zsolt), a tiszaszentimrei Margaréta Népdalkör (Mutza Andrásné), a szovátai Intermezzo Kamarakórus (Fülöp Judit) és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar (Ferencz Csaba) lépett fel szívet-lelket gyönyörködtető nép-, katona- és bordalokkal, egyházi hálaénekkel, de Liszt, Kodály, Weber, Mozart művei is megszólaltak. Közben a csíkfalvi iskola néhány diákja vezetésével Seprődi János gyűjtötte népdalokat is tanultak a kórusok.
A nemzet emlékezetében marad
Márton Zsolt, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozatának elnöke a rendezvény megnyitóján elmondta: nagy öröm számukra az a szakmailag magas szintű munka, amellyel a szövetség tagkórusai hozzájárultak az összmagyar művelődéshez, és ezen belül is a mindenkori Kárpát-medencei kórusmuzsika fejlesztéséhez. Ez a kórustalálkozó is élő példája ennek a folyamatnak. Ez az az örökség, amelyet felismert Nagy Ferenc csíkfalvi zenetanár, és egy életen át tartó munka eredményeként sikerült megvalósítania egy politikamentes, felszabdalhatatlan, saját értékeiből táplálkozó, éneklő nemzetet. „Vigyük tovább, amit örököltünk: soha ne haljon meg számunkra a dal. Kívánom, hogy ez a találkozó hagyománnyá váljék, és évről évre otthont adjon sok daloskedvű kórusnak, hiszen kórusszövetségünk legfőbb éltető és megtartó ereje az ilyen találkozókban rejlik, amelyek a határokkal szétszabdalt nemzetrészek közötti emberi kapcsolatok ápolását és újabbak létrejöttét is szolgálják” – mondotta Márton Zsolt.
A szövetség titkárától, Nyilas Szabolcstól megtudtuk: az emlékhangversenyt azért indították el 2010-ben, hogy Nagy Ferencet megőrizzék a nemzet emlékezetében. Ő hagyatékot adott a magyaroknak, és megmutatta, hogy énekelve összetartható a szétszaggatott, meggyötört Kárpát-medencei nemzet. A dal számára eszköz volt annak elérésére, hogy minden magyar testvérként gondolkodjon, és ezek az emlékhangversenyek ezt a szellemiséget viszik tovább – mondta el Nyilas, aki elárulta: a szövetség rábólintott a Nagy Ferenc Férfikar azon óhajára, hogy ezeket a hangversenyeket ezután Jobbágyfalván rendezzék meg.
Tisztelettel emlékszik Nagy Ferencre a szovátai Intermezzo Kamarakórus karnagya is. Fülöp Judit szerint ez az ember akkorát tudott „kipattintani” Csíkfalváról, amit ritkán lehet elérni egy életben. „Óriási dolgot tett, amiért áldom a lelkét, és szeretnénk, ha újra úgy összefognák a kórusokat, ahogyan ő tette” – fejezte ki elismerését a karnagy.
Megújulhat a kapcsolat
A jobbágyfalvi kórus, néptánccsoport és zenekar 1990-ben járt először Tiszaszentimrén Nagy Ferenc vezetésével, 1992-ben a magyarországiak először érkeztek Erdélybe, Jobbágyfalvára. Az állandósult kapcsolat Nagy Ferenc 2006. évi visszavonulása után megszakadt, ezért most a tiszaszentimreiek rendkívül boldogok, hogy sikerült ismét eljutniuk ide – nyilatkozta szerkesztőségünknek Mutza Andrásné, aki szeretné, ha a kapcsolat ismét élővé válna, és akár a következő évben vendégül látnák a jobbágyfalviakat.
Pontosítást küldött a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya a tűzoltókat ért bírálatokra, amelyek a közösségi médiában jelentek meg a pénteki, kerelőszentpáli tűzeset kapcsán.
Medvebiztos kukákat helyeztek ki Marosvásárhelyen a Somostetőn, ahol tavaly számtalanszor megfordult több medve is. A zárható kukáktól azt remélik, ha a medve nem talál élelmet az emberek közelében, az erdőben marad.
A Marosvásárhelyi Állatkertbe Szegedről érkeztek az új állatok, sőt az intézmény számára új faj is otthonra talált nemrég. Még karanténban vannak az új lakók, gondozóik felügyelete mellett.
Képzésekkel, gyakorlati bemutatókkal és nyílt nappal ünnepelték a polgári védelem hetét Maros megyében. Szükség is van ilyen tudatosító rendezvényekre, hiszen sokan nem tudják, miként kell viselkedni természeti katasztrófa vagy háborús helyzet esetén.
Tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon, a tűzoltók erőfeszítései ellenére az épület lakhatatlanná vált.
Befejezték a mikházi római erőd parancsnoksági épületének (principia) udvarán lévő kút teljes feltárását: a Maros Megyei Múzeum régészei ritka leletekre, például egy épségben maradt bronzkancsóra bukkantak.
Tizenegy házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök hajnalban Marossárpatakon, fatolvajok után nyomozva. Négy férfit vettek őrizetbe, egyikük csak 17 éves.
Körlevélben szólítja fel a marosvásárhelyi városháza a szakigazgatóságok és a hivatalhoz tartozó közintézmények vezetőit, hogy március 9-ig közöljék, hány alkalmazottjuktól tudnak megválni, a nemrég megjelent megszorítási intézkedéseknek megfelelve.
A dicsőszentmártoni hivatásos tűzoltókat Désfalvára riasztották szerdán este. Egy lakóház gyulladt ki.
Húsz éve lehet minden tavasztól késő őszig megfigyelni a gólyák életét webkamera segítségével a Maros megyei Sáromberkén. Március 4-én újraindult az élő közvetítés, két kamerán is lehet figyelni, mikor érkeznek a madarak.
szóljon hozzá!