Emlékhangverseny Nagy Ferenc tiszteletére

Maros Megye Tanácsa, a csíkfalvi önkormányzat, a jobbágyfalvi Tündér Ilona Vendégház és a Nagy Ferenc Férfikar támogatásával szervezte meg negyedik emlékhangversenyét a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozata, így tisztelegve Nagy Ferenc egykori zenetanár és karnagy emléke előtt, aki a nyárádmenti után az egész Kárpát-medencére kiterjedő kórusszövetséget hozott létre. Munkásságát 2006-ban Bartók Béla-díjjal ismerték el, 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, majd ugyanebben az évben, halála után, Csíkfalva község díszpolgárává választották.

A hétvégi megemlékezés a csíkfalvi iskola előtt, a Nagy Ferenc tiszteletére állított kopjafánál kezdődött koszorúzással és A csitári hegyek alatt című kedvenc népdala közös eléneklésével, s tiszaszentimrei barátai magyarországi földet is hoztak erre a helyre. Délben közel háromórás hangversenyre került sor a jobbágyfalvi kultúrotthonban, ahol a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes (vezető Nyilas Szabolcs), a szászrégeni református egyház Szivárvány kórusa (Panda Gáspár), a nyárádszeredai Bocskai István Dalkar (Ferencz Csaba), a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus (Márton Zsolt), a tiszaszentimrei Margaréta Népdalkör (Mutza Andrásné), a szovátai Intermezzo Kamarakórus (Fülöp Judit) és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar (Ferencz Csaba) lépett fel szívet-lelket gyönyörködtető nép-, katona- és bordalokkal, egyházi hálaénekkel, de Liszt, Kodály, Weber, Mozart művei is megszólaltak. Közben a csíkfalvi iskola néhány diákja vezetésével Seprődi János gyűjtötte népdalokat is tanultak a kórusok.

A nemzet emlékezetében marad

Márton Zsolt, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozatának elnöke a rendezvény megnyitóján elmondta: nagy öröm számukra az a szakmailag magas szintű munka, amellyel a szövetség tagkórusai hozzájárultak az összmagyar művelődéshez, és ezen belül is a mindenkori Kárpát-medencei kórusmuzsika fejlesztéséhez. Ez a kórustalálkozó is élő példája ennek a folyamatnak. Ez az az örökség, amelyet felismert Nagy Ferenc csíkfalvi zenetanár, és egy életen át tartó munka eredményeként sikerült megvalósítania egy politikamentes, felszabdalhatatlan, saját értékeiből táplálkozó, éneklő nemzetet. „Vigyük tovább, amit örököltünk: soha ne haljon meg számunkra a dal. Kívánom, hogy ez a találkozó hagyománnyá váljék, és évről évre otthont adjon sok daloskedvű kórusnak, hiszen kórusszövetségünk legfőbb éltető és megtartó ereje az ilyen találkozókban rejlik, amelyek a határokkal szétszabdalt nemzetrészek közötti emberi kapcsolatok ápolását és újabbak létrejöttét is szolgálják” – mondotta Márton Zsolt.

A szövetség titkárától, Nyilas Szabolcstól megtudtuk: az emlékhangversenyt azért indították el 2010-ben, hogy Nagy Ferencet megőrizzék a nemzet emlékezetében. Ő hagyatékot adott a magyaroknak, és megmutatta, hogy énekelve összetartható a szétszaggatott, meggyötört Kárpát-medencei nemzet. A dal számára eszköz volt annak elérésére, hogy minden magyar testvérként gondolkodjon, és ezek az emlékhangversenyek ezt a szellemiséget viszik tovább – mondta el Nyilas, aki elárulta: a szövetség rábólintott a Nagy Ferenc Férfikar azon óhajára, hogy ezeket a hangversenyeket ezután Jobbágyfalván rendezzék meg.

Tisztelettel emlékszik Nagy Ferencre a szovátai Intermezzo Kamarakórus karnagya is. Fülöp Judit szerint ez az ember akkorát tudott „kipattintani” Csíkfalváról, amit ritkán lehet elérni egy életben. „Óriási dolgot tett, amiért áldom a lelkét, és szeretnénk, ha újra úgy összefognák a kórusokat, ahogyan ő tette” – fejezte ki elismerését a karnagy.

Megújulhat a kapcsolat

A jobbágyfalvi kórus, néptánccsoport és zenekar 1990-ben járt először Tiszaszentimrén Nagy Ferenc vezetésével, 1992-ben a magyarországiak először érkeztek Erdélybe, Jobbágyfalvára. Az állandósult kapcsolat Nagy Ferenc 2006. évi visszavonulása után megszakadt, ezért most a tiszaszentimreiek rendkívül boldogok, hogy sikerült ismét eljutniuk ide – nyilatkozta szerkesztőségünknek Mutza Andrásné, aki szeretné, ha a kapcsolat ismét élővé válna, és akár a következő évben vendégül látnák a jobbágyfalviakat.