Petőfi Sándor költőre emlékeztek január 1-jén Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében. Az eseményen Demény Péter költő mondott ünnepi beszédet, Nagy László unitárius lelkipásztor áldást, az emlékezők pedig két Petőfi-dalt énekeltek a végén.
2017. január 02., 19:392017. január 02., 19:39
2017. január 02., 19:422017. január 02., 19:42
Az egybegyűlteket elsőnek Kilyén Ilka, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke köszöntötte, elmondta, hogy a Kossuth Lajos és Arany János utca találkozásánál levő parkban 2000-ben állították fel Petőfi Sándor egész alakos szobrát, Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. Azóta minden évben megemlékeznek január 1-jén a költő születésnapjáról.
Mi jellemezte Petőfi Sándort? – tette fel a kérdést Demény Péter költő, hozzátéve, hogy mindenki tudja, hogy a Nemzeti dal, a Szeptember végén, vagy a Falu végén kurta kocsma című versek szerzője igazán nagy költő volt. Ady Endre fogalmazta meg a legtalálóbban, amikor azt mondta, hogy „Petőfi nem alkuszik” – mutatott rá Demény Péter, aki arról beszélt, hogy Petőfi belekiáltotta Arany János arcába a véleményét a Toldi olvasatán, amely az ő tetszését elnyerte, de arra figyelmeztette barátját, hogy nem mindenkinek fog az tetszeni, Vörösmartynak azt kiáltotta bele az arcába, hogy nem kellett volna úgy szavaznia, ahogy azt tette, vagy Mészáros Lászlónak is, hogy miért a formaságokkal törődik a forradalom lényege helyett, Jókai előtt pedig nem titkolta, hogy nem szereti Laborfalvi Rózát. Amit gondolt, azt mondta Petőfi, vagyis nem alkudott.
Mit kiáltana ma a mi arcunkba? – folytatta a gondolatot Demény Péter, aki szerint, ahogy annak idején nem törődött azzal, hogy mesterével vagy barátjával áll szemben, most is megmondaná véleményét. Talán arra figyelmeztetne, hogy „az óév eltelt úgy-ahogy, de az új év legyen szabadabb?” – tette fel a kérdést az ünnepi szónok, aki azzal zárta mondandóját, hogy mindenki gondolkozzon el a tükör előtt állva, hogy vajon mit kiáltana az arcába Petőfi Sándor.
Nagy László unitárius lelkész áldása után a jelenlevők, mintegy harminc-negyven személy két Petőfi-dalt, a Befordultam a konyhába és a Kis lak áll... kezdetűt énekelte el, majd az EMKE és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület koszorút helyezett el a szobor talapzatán.
Három személyautó ütközött össze Dédánál, a 15-ös országúton szombaton reggel. Egy személyt a roncsok közül kellett kimenekíteni – közölte a Maros megyei tűzoltóság.
Nyolcezer lejes adományt vehetettek át az Együtt a Rákos Gyermekekért Alapítványt képviselői pénteken délután a marosvásárhelyi Vifi képviselőitől, ennyi adomány gyűlt össze a nemrég megszervezett jótékonysági futás nyomán.
Iskolakezdésre készülve a megyei önkormányzati képviselők megszavazták, hogy a Maros megyei óvodák és iskolák továbbra is biztosítják a tízórait a gyermekek számára, és támogatják az ingázó diákok utazási költségeit.
Dr. Rezi Botondot nevezték ki a Maros Megyei Múzeum ideiglenes igazgatójának, miután elődje, Ötvös Koppány Bulcsú a kulturális minisztérium államtitkára lett. Az új vezető kinevezéséről a Maros megyei tanács döntött.
A divat ritkán költözik ilyen rendhagyó helyszínre: a marosvásárhelyi állatkert oroszlánketrecében rendezik meg a hétvégén Hajnal Zsuzsanna divatbemutatóját, amely a látványon túl gondolatébresztő üzenetet is közvetít a fenntarthatóságról.
Roma Kulturális Napokat tartanak Marosvásárhelyen a Vársétányon augusztus 22-24. között, ezért a programok ideje alatt forgalomkorlátozásra kell számítani az említett utca egyik felében.
Kis előrelépés történt a négy éve beharagozott marosvásárhelyi városi park létrehozása kapcsán: az önkormányzat benyújtotta az iratokat a környezetvédelmi engedélyre. A huszonhat hektáros területen jelenleg ember nagyságú a gaz.
Két baleset történt Maros megye különböző pontjain csütörtökön reggel, csaknem megegyező időben.
A Szent István-napi új kenyér ünnepén idén is néptánccal, zenével és közös kenyértöréssel erősítette a marosvásárhelyi magyarság a közösséghez tartozás érzését és a hagyomány tiszteletét, bár idén jóval kevesebben tették ezt, mint tavaly.
Közösségi alkalomhoz hasonló volt a magyar államalapítás ünnepén Nyárádszeredában a heti vásár. Nemcsak azért, mert lehetett találkozni, beszélgetni, nézelődni, hanem azért is, mert több évtized után visszaköltözött a szerdai vásár a főtérre.
szóljon hozzá!