Életet ment, nem szerencsét hoz a kéményseprés

Az érvényben levő törvények értelmében a fűtésszezon előtt és után, évente kétszer kell kipucoltatni a kéményeket, ilyenkor engedéllyel rendelkező kéményseprő kell ellenőrizze, hogy a kémények tiszták-e, nincsenek beomolva, nincs-e fészek bennük.

A törvényes előírások ellenére idén az E-On gáz által kiszolgált településeken 14 szénmonoxid-mérgezés volt, amelynek következtében 14 személy hunyt el, hét személy életét pedig az utolsó pillanatban mentettek meg. A gázszolgáltató szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy a nem megfelelően karbantartott, rosszul megépített kémények életveszélyesek, s szintén nagy veszélyt jelentenek az improvizált, csövekből összetákolt berendezések is.

Ezerhétszáz tűzeset

Az országos tűzoltóság kimutatása szerint  tavaly szeptembertől idén augusztusig országszerte 1700 olyan tűzeset keletkezett, amelyet az eldugult vagy improvizált kémények okoztak. Maros megyében legutóbb pénteken riasztották a  szászrégeni tűzoltókat a Szőlősök utcájába egy kigyulladt kéményhez. A tüzet sikerült rövid idő alatt eloltani, különösebb anyagi kár nem keletkezett. A tűzoltók szerint a kémény kigyulladását az okozta, hogy nem végeztették el a szükséges seprési munkálatokat.

Egyharmadára csökkent a munka

Sántha Mihály marosvásárhelyi kéményseprővel kedden a Vihar utcában találkoztunk, épp Kiss Katalinéknál dolgozott. Mint elmondta, 1986-tól sepri a kéményeket, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e. „Az elmúlt húsz évben egyharmadára csökkent az ellenőrzésre szoruló kémények száma, hiszen sok magánházban cserélték le a csempekályhákat turbós kazánokra. A városnak ez a része az enyém, és Marosszentgyörgyre is én szoktam járni. Vannak csalók is, akik nem hivatalos papírokat adnak, amelyet nem fogadnak el a gázasok. Néha megjelenik a konkurencia is, de legtöbben engem hívnak, mert ismernek és elégedettek” – mondja Sántha Mihály, aki egy kémény kitakarításáért 25 lejt számláz ki.

Miközben a kéményseprő a munkáját végzi, Kiss Katalintól megtudjuk, hogy régebb voltak gondok a kéményével, hiszen egy alaposabb ellenőrzéskor kiderült, a csempekályha építője rosszul rakta fel, s csupán egy kis rés volt, ahol távozni tudott a szénmonoxid. „Akkor azt mondták, isteni gondviselés volt, hogy semmi gond nem történt, senki nem halt meg. Azt akkor kijavították, azóta semmi gondunk nincs, igaz, évente ellenőriztetjük a kéményt. Tavaly egy fiatalember jelentkezett be, hogy ő az új kéményseprő. Utólag kiderült, hogy csaló, mert az általa kiállított nyugta nem volt hivatalos” – mondja az idős asszony, miközben megmutatja, hogy a jó nyugtán jól látható és olvasható Sántha Mihály kéményseprő neve és vállalkozásának száma, míg a hamis nyugtán csupán egy apró kerek pecsét van, amelyről semmit nem lehet leolvasni.

Kifele menet Kiss szomszédasszonya, Máthé Rozália is szól a kéményseprőnek, hogy hozzá is térjen be, mert idén tavasszal nem tudta felengedni a padlásra. „Akkor nálunk munkálatok voltak, befalaztunk valamit, ezért nem tudtam fogadni a kéményseprőt. Fontosnak tartom, hogy évente egyszer ellenőriztessem a kéményt, hiszen olyan sok balesetről, mérgezésről, tűzesetről hall az ember. Ötven évig tömbházban laktam, és csupán három éve költöztem házba, így sok mindent meg kellett szokjak, többek között azt is, hogy kéményseprőt kell hívni” – mondja mosolyogva.

Jobb megelőzni a bajt

A Székelyudvarhelyen élő, de Maros megyében is dolgozó Kencse Lurcza Albert kéményseprő szerint az a legfontosabb, hogy az emberek megértsék: ha elmulasztják a kémények kitakaríttatását, igaz, hogy spórolnak pár tíz lejt, de életüket kockáztatják. „Az emberek részben tájékozatlanok, nem tudják, nem értik meg, milyen nagy veszélyt jelent az eldugult kémény. Részben anyagiak miatt halogatják, de sajnos hanyagok is. Vannak olyan intézmények, iskolák, óvodák, ahol esedékes lenne a tisztítás, de nincs pénzük rá. Pedig a legegyszerűbb és a legfontosabb a megelőzés a kémények tisztán tartása és rendszeres ellenőriztetése” – figyelmeztet a szakember.