Egyre nagyobb a gyermekvállalási kedvünk

A Kós Károly Akadémia Alapítvány kiadásában, az Európai Tanulmányok Központ és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közreműködésével jelent meg a kutatásjelentés, amelyet tegnap mutattak be először. Az erdélyi magyar 18 és 35 éves korosztályban végzett kutatást a kiadvány két szerzője, Barna Gergő és Kiss Tamás ismertette.

Már minden fiatalnak van maroktelefonja

„A kutatás legfőbb erénye, hogy van előzménye, ugyanis 2001-ben, majd 2008-ban és az idén is elkészítettük majdnem ugyanazt a kutatást, így egyrészt van rálátásunk az elmúlt 12 évre, s az elmúlt 5 évre is. Érdekes ezeknek az eredményeit összehasonlítani, főként annak tekintetében, hogy a 2008-as még közvetlenül a gazdasági válság előtt készült” – mutatott rá Barna Gergő.

A fiatalok anyagi helyzetét, az életminőséget, illetve mobilitási esélyeket meghatározó fogyasztói javakhoz való hozzáférésen keresztül mérték. Meg is állapították, hogy az elmúlt években valóságos fogyasztói expanzió zajlott, ma már mindenki rendelkezik mobiltelefonnal, a kutatásban résztvevők 91 százaléka számítógéppel is, sőt a saját tulajdonban lévő autót használók aránya is megnőtt 14-ről 43, majd 2013-ban 57 százalékra, míg a saját lakással rendelkezők aránya 44-ről 57 százalékra nőtt 2008 szeptembere és 2013 áprilisa között.

A fiatalok legfontosabb problémáit az elmúlt évek gazdasági nehézségei határozzák meg: elsősorban a munkanélküliséget, az alacsony kereseteket és a kilátástalan jövőt határozták meg. „Ez nagy változás az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest. Közvetlenül a válság előtt  jobban éltek a emberek, s felértékelődtek az olyan problémák, mint a kulturálatlanság, igénytelenség, erkölcsi romlás” – mutatott rá a szociológus, majd hozzátette, hogy érdekes, bár a fogyasztási cikkek és az életszínvonal tekintetében jelentős változás állt be 2008-hoz képest, mégis a közérzet sokkal pesszimistább.

Van küldetése a népesedési politikának

Az életútesemények vizsgálatánál kiderült, hogy a fiatalok egyre hamarabb szeretnék megélni az első szexuális élményüket, de az első megrészegedést is, egyre korábban kívánnak függetlenedni a szülői háztól, de a saját család alapítása és a gyerekvállalás időpontja egyre inkább kitolódik. A fiatalok úgy látják, hogy a férfiak ideális esetben 26-29 éves kor között, míg a nők 22-25 év közötti életkorban kötnek házasságot. „Közben azonban a családmodell is jelentősen átalakult, míg eddig a kvázi univerzális házasságkötés a húszas évek első felében megtörtént, majd a házasság első éveiben megszületett két gyermek is, a harmadik, negyedik gyerek elmaradt. Most azt látjuk, hogy később vállalják a gyerekeket, a kutatásban résztvevők 18-29 évesek 83 százalékának nincs is gyereke, de egyre népszerűbb a többgyermekes családmodell. Csökken azoknak az aránya, akik egy gyereket szeretnének, és nő azoknak, akik kettő, de azoknak is, akik három, vagy négy gyereket is bevállalnának” – fogalmazott Kiss Tamás szociológus.

Megjegyezte, ezek az adatok pont ellentétesek a romániai román adatokkal, ahol az dívik, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kevesebb gyereket vállal. A szakemberek szerint ez a tendencia Magyarországon és az erdélyi magyarok közt is érvényesül, az értelmiségiek tudják, hogy bajban vagyunk demográfiailag, és tenni akarnak ez ellen. A minta terjed lefelé is, egyre nő a gyerekvállalási kedv az érettségizettek és a szakiskolát végzettek tekintetében is.