Csíkfalvi Csűrszemináriumok nyolcadszor

Idén is négy napon át hallhatnak tudományos előadásokat és vitázhatnak az érdeklődők a Csűrszemináriumok alkalmával. Szerdán Füleki György gödöllői egyetemi professzor a székelyföldi hagyományos paraszti gazdálkodásról ígér filmekkel illusztrált érdekes előadást, az illyefalvi LAM alapítvány munkatársa, Orbán Miklós agrármérnök a gazdálkodásban jelentkező modernizáció jeleire mutat rá. Csütörtökön a változásokról általában és az ökológiai háttérről Hajdu Zoltán és Kósa Isván ökológusok értekeznek, pénteken két nagyon jeles fiatal néprajzos, Kinda István és Szabó Á. Töhötöm a falusi világ átalakulásának és a föld jelentősége változásának témájával foglalkozik, míg szombaton a változásokról és a honnan hová kérdésekről vitatkozhatnak az érdeklődők.

A gazdálkodás változásai és a társadalmi igazságosság

Az Ökológia és kultúra – globális és lokális vonatkozások című idei szeminárium látszólag két távoli területet helyez egymás mellé, a természeti rendszert és az emberi kultúrát mint rendszert, de tulajdonképpen nem létezik táj, amelyet ne érintett volna meg az emberi kultúra. Ennek nyárádmenti és távolabbi vonatkozásainak kérdéskörét feszegetik a négy nap alatt – fejtette ki lapunknak Gagyi József tanár, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi docense. A gazdálkodás megváltoztatja a tájat: amikor kollektív gazdaság alakult, az egy nagy változás volt, amikor az megszűnt, ismét nagy változást jelentett, nemkülönben az Európai Unió beavatkozása a mezőgazdasági támogatások révén. A változás és a vele járó társadalmi igazságosság minden formáját vizsgálni lehet, olyan fogalmakat, mint modernizáció, ipari gazdálkodás megjelenése, a földhasználati formák változása, állami beavatkozás. Érdemes figyelni arra is, hogy egyes változások után néhol megnyugszanak a kedélyek és normálisan, kiszámíthatóan lehet gazdálkodni, míg másutt konfliktusok sorozata gátolja a munkát, haladást – mutatott rá Gagyi József.

Már tíz éve

Idén lesz tíz éve, hogy a Sapientia EMTE kommunikáció és közkapcsolatok szakos marosvásárhelyi hallgatói Csíkfalva községben végzik nyári gyakorlataikat és kutatásaikat. Épp azért, mert itt már kialakultak azok a kapcsolatok az önkormányzattal, egyházakkal, családokkal, amelyek első naptól kezdve a beilleszkedést és a munkát sokkal könnyebbé teszik. Az elmúlt évek során a hallgatók felméréseket végeztek a számítógép és internet megjelenéséről, elterjedéséről és használatáról a községben, idén is rákérdeznek erre, de már egy tágabb kontextusba helyezik bele, a családi modernizáció és géphasználat folyamatába, tehát az érdekli őket, hogy az elektromos áram megjelenése óta a falusi emberek életében milyen típusú gépek és mikor jelentek meg. A diákok egyik tantárgya a fogyasztói magatartás. A fogyasztás egy jeladó, kommunikációs tevékenység, státusvonatkozásai vannak. Az egymás közötti versengésben egy jól felszerelt lakás a jelek együttese, és azt üzeni, hogy én jobb vagyok mint a másik, mert nekem újabb, szebb, divatosabb tárgyaim vannak. Ezt vizsgálja idén tizenöt diák, akik majd dolgozatban számolnak be a tapasztaltakról – avatott be a részletekbe Gagyi József.

Jönnek a budapestiek

Tavaly érkeztek először hallgatók a budapesti Corvinus Egyetemről a Csíkfalvi Csűrszemináriumokra, ők az itteni gazdálkodásra és társadalmi viszonyokra voltak kíváncsiak. Idén is visszatérnek, és néhány napon át azt vizsgálják, hogyan változott a gazdálkodás az utóbbi években a romániai körülmények között.