Fotó: Gligor Róbert László
Jövő héten immár nyolcadszor nyílik meg a csűrkapu Csíkfalván az 53. szám alatti portán, hogy helyet adjon a Nyárádmente egyetlen rendszeres tudományos ülésszakának.
2014. július 03., 16:072014. július 03., 16:07
Idén is négy napon át hallhatnak tudományos előadásokat és vitázhatnak az érdeklődők a Csűrszemináriumok alkalmával. Szerdán Füleki György gödöllői egyetemi professzor a székelyföldi hagyományos paraszti gazdálkodásról ígér filmekkel illusztrált érdekes előadást, az illyefalvi LAM alapítvány munkatársa, Orbán Miklós agrármérnök a gazdálkodásban jelentkező modernizáció jeleire mutat rá. Csütörtökön a változásokról általában és az ökológiai háttérről Hajdu Zoltán és Kósa Isván ökológusok értekeznek, pénteken két nagyon jeles fiatal néprajzos, Kinda István és Szabó Á. Töhötöm a falusi világ átalakulásának és a föld jelentősége változásának témájával foglalkozik, míg szombaton a változásokról és a honnan hová kérdésekről vitatkozhatnak az érdeklődők.
A gazdálkodás változásai és a társadalmi igazságosság
Az Ökológia és kultúra – globális és lokális vonatkozások című idei szeminárium látszólag két távoli területet helyez egymás mellé, a természeti rendszert és az emberi kultúrát mint rendszert, de tulajdonképpen nem létezik táj, amelyet ne érintett volna meg az emberi kultúra. Ennek nyárádmenti és távolabbi vonatkozásainak kérdéskörét feszegetik a négy nap alatt – fejtette ki lapunknak Gagyi József tanár, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi docense. A gazdálkodás megváltoztatja a tájat: amikor kollektív gazdaság alakult, az egy nagy változás volt, amikor az megszűnt, ismét nagy változást jelentett, nemkülönben az Európai Unió beavatkozása a mezőgazdasági támogatások révén. A változás és a vele járó társadalmi igazságosság minden formáját vizsgálni lehet, olyan fogalmakat, mint modernizáció, ipari gazdálkodás megjelenése, a földhasználati formák változása, állami beavatkozás. Érdemes figyelni arra is, hogy egyes változások után néhol megnyugszanak a kedélyek és normálisan, kiszámíthatóan lehet gazdálkodni, míg másutt konfliktusok sorozata gátolja a munkát, haladást – mutatott rá Gagyi József.
Már tíz éve
Idén lesz tíz éve, hogy a Sapientia EMTE kommunikáció és közkapcsolatok szakos marosvásárhelyi hallgatói Csíkfalva községben végzik nyári gyakorlataikat és kutatásaikat. Épp azért, mert itt már kialakultak azok a kapcsolatok az önkormányzattal, egyházakkal, családokkal, amelyek első naptól kezdve a beilleszkedést és a munkát sokkal könnyebbé teszik. Az elmúlt évek során a hallgatók felméréseket végeztek a számítógép és internet megjelenéséről, elterjedéséről és használatáról a községben, idén is rákérdeznek erre, de már egy tágabb kontextusba helyezik bele, a családi modernizáció és géphasználat folyamatába, tehát az érdekli őket, hogy az elektromos áram megjelenése óta a falusi emberek életében milyen típusú gépek és mikor jelentek meg. A diákok egyik tantárgya a fogyasztói magatartás. A fogyasztás egy jeladó, kommunikációs tevékenység, státusvonatkozásai vannak. Az egymás közötti versengésben egy jól felszerelt lakás a jelek együttese, és azt üzeni, hogy én jobb vagyok mint a másik, mert nekem újabb, szebb, divatosabb tárgyaim vannak. Ezt vizsgálja idén tizenöt diák, akik majd dolgozatban számolnak be a tapasztaltakról – avatott be a részletekbe Gagyi József.
Jönnek a budapestiek
Tavaly érkeztek először hallgatók a budapesti Corvinus Egyetemről a Csíkfalvi Csűrszemináriumokra, ők az itteni gazdálkodásra és társadalmi viszonyokra voltak kíváncsiak. Idén is visszatérnek, és néhány napon át azt vizsgálják, hogyan változott a gazdálkodás az utóbbi években a romániai körülmények között.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
Forgalomkorlátozások lesznek Marosvásárhely főterén, két esemény megfelelő lebonyolítása érdekében, a hétvége folyamán.
Az év eleji ellenőrzések okozta nehézségekből tanulva, a Maros megyei civil szervezetek összefognak, hogy szakemberek tanácsai és egymás tapasztalatai alapján fejlődjenek tovább.
Meglepetéseket okozott az idei nyár Szovátán, és nem feltétlenül kellemeseket, főleg a szállodaiparban érdekelteknek. Borúlátásra nincs ok, a polgármester szerint egész évben szezon van Szovátán, és ősszel is fesztiválokkal várják a turistákat.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották kedden a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végzett pusztítást a tűz.
szóljon hozzá!