Hazahívó intézmény lett a gyimesbükki magyar óvoda

Gyimesbükkben a hegyek közé szorult település mindennapjaihoz ma már hozzátartozik a gyerekzsivaj, amely a Dani Gergely Általános Iskola szomszédságában felépült korszerű óvodából hallatszik ki. Négy évvel ezelőtt, 2022 októberében még ünnepi beszédek szóltak ugyanitt, ma pedig már a kisgyerekeket készítik fel az iskolára.

A történelmileg Erdélyhez tartozó, de a kommunista időszakban közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez csatolt községben az új óvoda felavatása nem csupán egy épület átadását jelentette. Antal Etelka iskolaigazgató akkor a hitről és az álmokról beszélt – arról, hogy

Olteán Péter polgármester az elindult folyamat fontosságát hangsúlyozta, míg Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke arra emlékeztetett: a térség népeit a közös hit és hagyomány összeköti, még akkor is, ha közigazgatási vagy nyelvi határok választják el őket.

korábban írtuk

Magyar óvodát avattak Gyimesbükkben

Új óvoda és sportpálya avatóünnepségét tartották szombaton délben Gyimesbükkben. A történelmi Erdély egyik legkeletibb településén szeptemberben 58 gyermek kezdte meg a tanévet a magyar állami támogatással épített új óvodaépületben.

Egy szükségből született kezdeményezés

A mai, rendezett és modern környezet mögött hosszú út áll. Az első lépéseket 2018-ban tették meg, amikor elindult az első hosszabbított programú napközis csoport. A bákói tanfelügyelőség év közben adta meg az engedélyt – ez önmagában is jelzi, milyen sürgető igény volt rá.

Az indulás visszafogott volt: alig tíz gyermekkel kezdődött a működés, a szülők pedig még bizonytalanok voltak. A gyerekeket gyakran más településrészekről hozták, és az iskola szűkös termeiben zajlott a foglalkozás. Aztán fokozatosan változott a helyzet:

Járvány, nehézségek, kitartás

A fejlődést a koronavírus-járvány sem törte meg, bár komoly kihívások elé állította az intézményt. Az ágyakat el kellett különíteni, plexifalakat szereltek fel, új szabályokhoz kellett alkalmazkodni.

„Nem volt könnyű időszak, de nem adtuk fel” – mondják visszatekintve. Ekkorra már világossá vált: az ideiglenes megoldások nem elegendők, új óvodára van szükség.

Egy közösségi beruházás története

Az új intézmény megvalósítása több szereplő együttműködésének eredménye.

A helyi önkormányzat biztosította a területet, amelyet koncesszióba adtak a szövetségnek.

Olteán Péter polgármester szerint a döntés nem volt mindenki számára egyértelmű az elején, de a cél világos volt: egy olyan intézményt létrehozni, amely hosszú távon szolgálja a közösséget.

Az intézmény működtetését az elkészülés után a Dani Gergely Általános Iskola vette át, így az óvoda szervesen illeszkedik a helyi oktatási rendszerbe.

Gyors növekedés, élő közösség

A számok jól mutatják a fejlődést: míg 2022-ben 58 gyermek kezdte az évet az új épületben, ma már 70 kisgyerek jár ide. Ez új csoport indítását is szükségessé tette, amelyhez a Bákó Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyását is megkapták.

A gyerekek nemcsak biztonságos környezetben tanulhatnak, hanem olyan lehetőségekhez is hozzájutnak, amelyek vidéken ritkaságnak számítanak: már kétéves kortól angolt tanulhatnak, az óvoda korszerű tornatermében táncoktatás is zajlik.

Nyitottság és többnyelvűség

Gyimesbükk vegyes etnikai összetétele az óvodában is megjelenik.

A nevelés ennek megfelelően rugalmas: románul is kommunikálnak a gyerekekkel, de fokozatosan a magyar nyelv kerül előtérbe. Ez a gyakorlat egyszerre szolgálja a beilleszkedést és az anyanyelvi nevelést.

Mindennapok és közösségi élmények

Az óvoda mindennapjai túlmutatnak az oktatáson. Ünnepségek, kézműves foglalkozások, közös programok teszik élővé a közösséget.

Anyák napja, karácsony, Mikulás, Föld napja – ezek az alkalmak nemcsak a gyerekek, hanem a szülők számára is fontos találkozási pontok. A szülők bevonása tudatos: közös mézeskalácssütés, kézműveskedés, ünnepi készülődés erősíti a kapcsolatot család és intézmény között.

Kihívások és jövőkép

A jelen egyik legnagyobb kihívása az óvónőhiány: több állás is betöltésre vár. Emellett a demográfiai folyamatok – a csökkenő születésszám – hosszabb távon bizonytalanságot jelentenek.

Mégis vannak biztató jelek. Az utóbbi időszakban több család költözött haza külföldről Gyimesbükkbe: Németországból már három, és Svájcból is érkezik egy fiatal család két gyermekkel.

Több mint egy épület

A beruházás nem állt meg az óvodánál. A község egy korszerű műfüves focipályával is gazdagodott, amelyet a gyerekek és fiatalok naponta használnak. Emellett teqball-asztalok is érkeztek, amelyekből más települések – Gyimesközéplok és Felsőlok – is részesültek.

Gyimesbükkben ma már egyértelmű: az egykori kezdeményezés túlmutat önmagán. Az óvoda nemcsak oktatási intézmény, hanem a megmaradás egyik záloga. Egy hely, ahol nemcsak a gyerekek nőnek fel, hanem a közösség jövője is formálódik.