Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
2026. április 06., 21:022026. április 06., 21:02
A Gyimesek legkorszerűbb óvodája magyar állami beruházásból létesült
Fotó: Borbély Fanni
Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
2026. április 06., 21:022026. április 06., 21:02
Gyimesbükkben a hegyek közé szorult település mindennapjaihoz ma már hozzátartozik a gyerekzsivaj, amely a Dani Gergely Általános Iskola szomszédságában felépült korszerű óvodából hallatszik ki. Négy évvel ezelőtt, 2022 októberében még ünnepi beszédek szóltak ugyanitt, ma pedig már a kisgyerekeket készítik fel az iskolára.
A történelmileg Erdélyhez tartozó, de a kommunista időszakban közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez csatolt községben az új óvoda felavatása nem csupán egy épület átadását jelentette. Antal Etelka iskolaigazgató akkor a hitről és az álmokról beszélt – arról, hogy
Olteán Péter polgármester az elindult folyamat fontosságát hangsúlyozta, míg Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke arra emlékeztetett: a térség népeit a közös hit és hagyomány összeköti, még akkor is, ha közigazgatási vagy nyelvi határok választják el őket.

Új óvoda és sportpálya avatóünnepségét tartották szombaton délben Gyimesbükkben. A történelmi Erdély egyik legkeletibb településén szeptemberben 58 gyermek kezdte meg a tanévet a magyar állami támogatással épített új óvodaépületben.
A mai, rendezett és modern környezet mögött hosszú út áll. Az első lépéseket 2018-ban tették meg, amikor elindult az első hosszabbított programú napközis csoport. A bákói tanfelügyelőség év közben adta meg az engedélyt – ez önmagában is jelzi, milyen sürgető igény volt rá.
– idézik fel a kezdeteket az intézmény vezetői, Antal Etelka iskolaigazgató és Főcze Edit óvodavezető.
Antal Etelka iskolaigazgató és Főcze Edit óvodavezető múltról, jelenről és jövőről is beszélt a Székelyhonnak
Fotó: Borbély Fanni
Az indulás visszafogott volt: alig tíz gyermekkel kezdődött a működés, a szülők pedig még bizonytalanok voltak. A gyerekeket gyakran más településrészekről hozták, és az iskola szűkös termeiben zajlott a foglalkozás. Aztán fokozatosan változott a helyzet:
A fejlődést a koronavírus-járvány sem törte meg, bár komoly kihívások elé állította az intézményt. Az ágyakat el kellett különíteni, plexifalakat szereltek fel, új szabályokhoz kellett alkalmazkodni.
Játszótér nyugodt környezetben. A térség legmodernebb intézményének fontos tere
Fotó: Borbély Fanni
„Nem volt könnyű időszak, de nem adtuk fel” – mondják visszatekintve. Ekkorra már világossá vált: az ideiglenes megoldások nem elegendők, új óvodára van szükség.
Az új intézmény megvalósítása több szereplő együttműködésének eredménye.
A helyi önkormányzat biztosította a területet, amelyet koncesszióba adtak a szövetségnek.
Irigylésre méltó tornaterem a gyimesbükki óvodában
Fotó: Borbély Fanni
Olteán Péter polgármester szerint a döntés nem volt mindenki számára egyértelmű az elején, de a cél világos volt: egy olyan intézményt létrehozni, amely hosszú távon szolgálja a közösséget.
Az intézmény működtetését az elkészülés után a Dani Gergely Általános Iskola vette át, így az óvoda szervesen illeszkedik a helyi oktatási rendszerbe.
Fotó: Borbély Fanni
A számok jól mutatják a fejlődést: míg 2022-ben 58 gyermek kezdte az évet az új épületben, ma már 70 kisgyerek jár ide. Ez új csoport indítását is szükségessé tette, amelyhez a Bákó Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyását is megkapták.
A gyerekek nemcsak biztonságos környezetben tanulhatnak, hanem olyan lehetőségekhez is hozzájutnak, amelyek vidéken ritkaságnak számítanak: már kétéves kortól angolt tanulhatnak, az óvoda korszerű tornatermében táncoktatás is zajlik.
Fotó: Borbély Fanni
Gyimesbükk vegyes etnikai összetétele az óvodában is megjelenik.
A nevelés ennek megfelelően rugalmas: románul is kommunikálnak a gyerekekkel, de fokozatosan a magyar nyelv kerül előtérbe. Ez a gyakorlat egyszerre szolgálja a beilleszkedést és az anyanyelvi nevelést.
Az óvoda mindennapjai túlmutatnak az oktatáson. Ünnepségek, kézműves foglalkozások, közös programok teszik élővé a közösséget.
Fotó: Borbély Fanni
Anyák napja, karácsony, Mikulás, Föld napja – ezek az alkalmak nemcsak a gyerekek, hanem a szülők számára is fontos találkozási pontok. A szülők bevonása tudatos: közös mézeskalácssütés, kézműveskedés, ünnepi készülődés erősíti a kapcsolatot család és intézmény között.
A jelen egyik legnagyobb kihívása az óvónőhiány: több állás is betöltésre vár. Emellett a demográfiai folyamatok – a csökkenő születésszám – hosszabb távon bizonytalanságot jelentenek.
Fotó: Borbély Fanni
Mégis vannak biztató jelek. Az utóbbi időszakban több család költözött haza külföldről Gyimesbükkbe: Németországból már három, és Svájcból is érkezik egy fiatal család két gyermekkel.
A beruházás nem állt meg az óvodánál. A község egy korszerű műfüves focipályával is gazdagodott, amelyet a gyerekek és fiatalok naponta használnak. Emellett teqball-asztalok is érkeztek, amelyekből más települések – Gyimesközéplok és Felsőlok – is részesültek.
– fogalmazott a polgármester.
Fotó: Borbély Fanni
Gyimesbükkben ma már egyértelmű: az egykori kezdeményezés túlmutat önmagán. Az óvoda nemcsak oktatási intézmény, hanem a megmaradás egyik záloga. Egy hely, ahol nemcsak a gyerekek nőnek fel, hanem a közösség jövője is formálódik.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
szóljon hozzá!