Bizonytalan nyugdíjpillérek

A romániai nyugdíjrendszer három pilléren nyugszik: az állami nyugdíj, a kötelező magánnyugdíj, az önkéntes alapon fizetendő magánnyugdíj. Jelenleg a  hazai munkaerőpiacon az alkalmazottak száma 4,3 millió körüli, ők tartanak el 5,2 millió nyugdíjast.

A kötelező magánnyugdíjat fizető tagok megtakarításai mintegy 3,8 milliárd eurót tesz ki, ezt többnyire részvényekbe, állami kötvényekbe fektetik. Jelenleg egy személy havonta mintegy 84 lejt fizet be, a személyenkénti átlagos számlaegyenleg pedig 2012-ben megközelítőleg 562 euró volt. Tudni kell azt is, hogy a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási járulék 10,5 százaléka a nyugdíjalapba megy, ebből az összegből az állam jelenleg 4,5 százalékot utal át a magánnyugdíjpénztáraknak,  az összeg pedig 2016-ra 6 százalékra fog emelkedni.

A  második pillérként ismert, 2008-ban alakult kötelező magánnyugdíjpénztárak kasszatagjainak száma jelenleg mintegy 6,12 millióra tehető – közölte az adatot egy rádióinterjúban Horváth Levente munkaügyi államtitkár. Ennek a több mint hatmillió embernek csak fele – 3,19 millió – fizeti rendszeresen a kötelező magánnyugdíj-járulékot. Sikó Julianna, egy marosvásárhelyi biztosítótársaság eladási tanácsadója elmagyarázta, hogy ez miért van így: „Olyan, jelenleg munkanélküli státusban lévő személyekről vagy külföldön dolgozó fiatalokról van szó, akár egykori hazai szezonmunkásokról is, akik valamikor dolgoztak, és bekerültek a rendszerbe. A rendszeren belül pedig egyelőre nincs lehetőség ezen üres számlák törlésére” – tudtuk meg a szakembertől.

Egy nevét elhallgatni kívánó pénzügyi tanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező magánnyugdíj-járulék fizetésének elmulasztása egyéni következményekkel jár: „Nem közös alapról van szó, az egyénnek azt térítik vissza, amit befizetett”. Sikó Julianna ezt azzal egészítette ki, hogy mindez „a magánnyugdíjpénztáraknak is rossz, mert nekik befektetésekkor pontos számításaik vannak, amelyeket ezek az üres számlák keresztülhúznak. Hiszen nem mindegy, hogy mekkora összeget mozgatnak meg, és mekkora többletértéket tudnak létrehozni”.

Valós a félelmünk, hogy öregkorunkra nem kapunk nyugdíjt? – kérdeztük Sikó Juliannát. „Személy szerint nem tartom reálisnak azt a feltételezést. Ha fizettünk, ezt a befizetést az állam kell hogy szavatolja, teljesen nem tűnhet el. De az elöregedést jelző demográfiai mutatók miatt olyan nagy az állami nyugdíjrendszerre háruló teher, hogy pontosan ezért találták ki a második pillért”.

Sikó Julianna szerint szerint érdemes a megtakarításokra akár fakultatív nyugdíjbiztosítás formájában is gondolni. „A cél az, hogy nyugdíjasként is ugyanazt az életszínvonalat tudjuk biztosítani” – mutatott rá mindannyiunk vágyára az eladási szakember. Ha a kevés félretett pénzüket fakultatív nyugdíjalapba fektetjük, három forrásból is számíthatunk majd jövedelemre. Az általunk megkérdezett másik eladási tanácsadó borúsabban látja a helyzetet: „A statisztikák szerint 2030-ban egy alkalmazott négy nyugdíjast fog eltartani. Többek között azért is hozták be azt a rendeletet, hogy a harmadik pillér befizetéseiből évente 400 euró leírható, hogy ezzel ösztönözzék az aktív lakosságot arra, hogy fizessen a harmadik pillérbe is” – mondta.