Bizonytalan átlagegzisztencia

„A havi bevétel összege a közgazdász számára azt mutatja, hogy a gazdaság jó irányba halad” –     magyarázta Bakos Levente, azonban hozzátette: az átlagok mindig csalnak, hiszen ez a mutató azt is jelentheti, hogy a szegények egyre többet nélkülöznek, a gazdagok pedig egyre tehetősebbek lesznek.

Ugyanakkor, ha pontosak szeretnénk lenni, meg kellene vizsgálni az infláció mértékét is, mert könnyen megtörténhet, hogy a bevételek növekednek, de a pénz vásárlóereje csökken. Másrészt egy árnyalt kép kialakításához össze kellene hasonlítani az előző évek romániai, illetve európai átlagával is.

„Az előbb felsorolt adatok hiányában is elmondható, hogy a 2477 lejes átlagértékből 2226 lej kiadást jelent – ez nem egy jó mutató. Az átlagemberek nem tudnak pénzt félretenni, ami azt jelenti, hogy egzisztenciájuk bizonytalan. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy valaki egyik pillanatról a másikra elveszíti munkahelyét, és ha nincsenek felhalmozott tartalékai, szegénységbe kerülhet” – magyarázta a közgazdász.

A jelentésből az is kiderül, hogy a jövedelmek 49,5 százalékát a fizetések, 24,1 százalékát a társadalmi segélyek, és egyéb kisebb összegek mellett, 17,9 százalékát a természetbeni bevételek teszik ki. „A romániai gazdaság jelentős részét a mezőgazdaság jelenti, tehát természetes, ha ebbe a mutatóba valamilyen módon számszerűsítik, és beszámítják a saját fogyasztásra megtermelt élelmet is” – magyarázza az utóbbi tételt Bakos Levente.

„A tény, hogy az átlagmutatók szerint a bevételek 40,5 százalékát élelemre, 22,9 százalékát pedig lakásfenntartásra, rezsire költjük – tehát az összjövedelem szinte háromnegyedét –, magyarán azt jelenti, hogy Romániában még mindig nem élünk jól” – értelmezte az adatokat a szakember, majd hozzátette: a fejlett európai országokban ez a szám az összjövedelemhez képest biztosan kisebb, de az is bizton állítható, hogy míg Romániában a  jövedelmünk 1,6 százalékát hagyjuk ott éttermekben, kávézókban, hotelekben, addig ez a szám a nyugati országokban legkevesebb tízszer nagyobb.

„Mindezek ellenére nagyon lassú, de egyértelmű pozitív irányba haladó gazdasági folyamatoknak vagyunk a tanúi” – összegzi a helyzetet a szakember, ami a pozitív európai uniós mutatókkal is magyarázható. „Ami rendjén is van, mert az EU lényege a tagországok lakosságának életszínvonalának kiegyenlítése, tehát a lemaradt országok fejlődésre vannak ítélve” –  tette hozzá Bakos.