Bíróságon keresik igazukat a magyar professzorok

A magyar tanügyi káderek szószólóját azért bírságolta a hatóság, mert 2012 elején, aznapra, amikor Budapesten Schmitt Pál volt magyar államfő munkásságáért kitüntette, fizetést vett fel. Hasonló bírságban részesült Szabó további hét munkatársa, akik elkísérték kollégájukat a ceremóniára. A rektor annak dacára is feljelentette őket, hogy valamennyien visszafizették az aznapra kiírt fizetésüket. A DNA ugyan megállapította, hogy egyikük sem követett el bűncselekményt, viszont 300 lejes pénzbírságra kötelezte.

„Máshol egy professzor egy államelnök által való kitüntetése presztízskérdést jelent az egyetem számára. Nálunk, a rektor szemében, bűncselekménynek számít” – vonta le a következtetést Kincses Előd, aki a kedden kapta meg az ügyvédi felhatalmazást Szabó Bélától. A jogász egy költői kérdést is feltett: „Vajon, ha nem Magyarország, hanem Franciaország akkori államelnöke, Nicolas Sarkozy tünteti ki Szabó Bélát, akkor is az ügyészséghez fordul a rektor?”.

A bíróságon kénytelen megvédeni az igazát a MOGYE másik professzora, Brassai Attila is. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnökét az egyetem etikai bizottsága megrovásban részesítette, mivel úgymond nem bizonyult lojálisnak az intézményhez. A Minodora Dobreanu által elnökölt hétfős testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a 2011 novemberében a Strasbourgba látogató professzor rossz szolgálatot tett az egyetemnek.

Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én, az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor arról is beszámolt, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben. Az „akadémiai közösség lojalitási szabályainak a megsértéséért” büntetett tanár pert nyert az egyetem vezetősége ellen, azonban Leonard Azamfirei megfellebbezte a Maros Megyei Törvényszék döntését.

Kincses Előd szerint Azamfirei valóságos bosszúhadjáratot indított azok a magyar tanárok ellen, akik az elmúlt másfél-két év alatt kiálltak az anyanyelvű oktatáshoz való jog tiszteletben tartása mellett. A rektor nem kívánta kommentálni az ügyvéd felvetését.

Kedvezőtlen döntés a Charta-perben

Az ítélet indoklására vár a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) mielőtt fellebbezne abban a perben, amit az egyetem vezetősége ellen indított. A civil szervezet a tanügyi törvény 135. cikkelyének a Chartába való foglalását kérte, azonban a Maros Megyei Törvényszék, négy halasztás után, elutasította a RMOGYKE keresetét. Az anyanyelvű oktatásért küzdő egyesület vezetői remélik, hogy a táblabíróság előtt perdöntő lehet Leonard Azamfirei, időközben a DNA előtt, egy másik ügyben tett nyilatkozata, miszerint a tavaly tavasszal, érvényes Charta híján az egyetem szenátusa sem volt legitim.