Bekeményített a nyárádszeredai önkormányzat

Határozatai révén Nyárádszereda kilépett a Maros Megyei Turisztikai Egyesületből, a Romániai Városok Egyesületéből, továbbá az Aqua Invest és az Ecolect megyei fejlesztési egyesületekből. „Nem láttam ezeknek az egyesületeknek az értelmét. Akkor lenne értelme, ha Nyárádszereda, mint tag, valami hasznot is húzna” – fogalmazott tömören portálunk érdeklődésére Tóth Sándor polgármester, aki úgy gondolja, hogy a kisváros ilyen gazdasági helyzetben nem engedheti meg magának, hogy egyenként 2500-3000 lejes évi tagságot fizessen ki. Ezután a város csak megalapozott tényezők mellett fog kifizetéseket eszközölni, és nem olyan egyesületnek, „amely nem él, csak azért van, hogy legyen”. Csak akkor fizetnek, ha haszna van belőle a településnek – nem kimondottan pénzbeli, hanem akár információ, akár haladás.

Egyeseknek csak a tejföl kell?

Az Aqua Invest egyesület arra kötelez, hogy amikor elkészül a csatornarendszer, feltétlenül vele kell dolgozni. „Ez a versenyszellemnek a kizárása” – tagolja elégedetlenül a Székelyhonnak a kérdést a polgármester, aki inkább olyan céggel szeretne dolgozni a jövőben, amely a legjobb feltételeket ajánlja. Az Aqua Invest csak akkor venné át a csatornahálózatot, ha az működőképes, de az elöljáró nem adná oda olyannak, aki a hasznot akarja „levenni”, hanem olyan partnert keres, amely segít elindítani a rendszert.

Az Ecolect új hulladékgazdálkodási egyesülettel szemben azt hozza fel az elöljáró, hogy a városban a szemételszállítás megoldott, ezért nem érdemes az egyesület tagjának lenni. Tóth szerint inkább olyan céggel kell szerződést kötni, amelynek megvannak a szükséges engedélyei és bármilyen feltételek között tudja menedzselni a hulladék kérdését.

Nyárádszereda nem épít a megyének

A település fölött megépült a Nyárádon az a szivattyútelep, amely biztosítja a szükséges másodpercenkénti 15 liter vizet a város ellátására. Ugyanakkor a megyei vízellátási tervben szerepel a Nyárádmagyarós és Nyárádtő közötti gerincvezeték, amelynek háromszoros hozamát szintén a Nyárádból biztosítanák. Ha az utóbbi két-három évi szárazságot tekintjük, a Nyárád erre nem lesz alkalmas úgy, hogy élővilága megmaradjon a természetes állapotában. Ennek tudatában a vízügyiek mégis engedélyt adtak a megyei vízkivételi pont megépítésére – részletezi Tóth. Az építkezéshez szükséges helyet a nyárádszeredaiak ingyen bocsátották a megye rendelkezésére, ám a megyei terv lassabban halad. A polgármester olyan információk birtokában van, hogy a megyei tervben eredetileg nem szerepelt külön vízkivételi pont megépítése, ami éppen 90 ezer lejbe kerül. Most arról folyik a tárgyalás a megyei és a városi elöljárók között, hogy kinek a feladata a második vízkivételi pont kialakítása. „Úgy gondolom, hogy nem az én feladatom, hogy megépítsem a megyének is, miután ingyen adtam helyet is” – mondja a polgármester.

Az olcsóbbat választják

Tóth Sándor a nyárádmenti önkormányzatok által létrehozott kistérségi hulladékgazdálkodással foglalkozó ákosfalvi szolgáltató ellen is kifakadt. Tavaly a város már más céggel kötött szerződést, mivel elégedetlen volt az addigi helyzettel. Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e szó még egyáltalán együttműködésről a két fél között, Tóth Sándor nem mondott nemet, de csak határozott feltételek mellett látja ezt lehetségesnek. Először is a város is részese kell legyen a cégnek, mivel pénze van benne. Továbbá a cégnek be kell tartania azokat a feltételeket, amelyeket az induláskor a tizenhárom nyárádmenti önkormányzat lerögzített: minden községet vegyenek be az irányításba és vállalják közösen a működtetés feltételeit. Továbbá Tóth Sándor szerint új vezetőre van szükség, olyan menedzserre, aki hosszú távon gondolkodik, nem a hirtelen profitszerzés a célja. Minél több lesz a szelektíven gyűjtött szemét, annál kedvezőbb lesz az ár. Addig viszont a város azt a szolgáltatót választja, amely a legolcsóbb – márpedig az ákosfalvi nem az – állítja határozottan a polgármester.