Bartók-emlékév Jobbágytelkén

Bartók Béla népzenei gyűjtőmunkája során 1914-ben járt a Nyárádmentén, többek között Jobbágytelkén. Az Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő című népdalt az egész magyar nyelvterületen ismerik, de nagyon kevesen tudják, hogy Bartók azt éppen Jobbágytelkén gyűjtötte a 16-17 éves Balog Teréz, Sebesi (más források szerit Berecky – szerk. megj.) Mária és Kiss Anna lányoktól. Itteni munkája során, 1914 áprilisában Bartók tizenkilenc dalt rögzített fonográffal, az eredeti felvételeket a budapesti Magyar Néprajzi múzeum őrzi.

A százéves évforduló nem múlhat el nyomtalanul Jobbágytelkén, a kultúraszerető emberek több rendezvénnyel is emlékeznek Bartók ittjártára.

Sűrű program lesz

A legjelentősebb ilyen jellegű rendezvényt idén a Kisboldogasszony napi nagybúcsúkor tartják a faluban. Ekkor Jobbágytelkére látogat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néprajz-népművészeti tagozatának mintegy negyven fős küldöttsége. A szeptember 6-án érkező vendégeket helyi zenével fogadnák a település bejáratánál, majd másnap a faluban tartaná meg kihelyezett ülését az MMA. Ezt követően a Falumúzeumba látogatnának, ahol megtekintenék a Bartók-kiállítást és felavatnák az emlékfalat. Délután lovas szekerezés, szalmafonó céh, maszkurások várnák a vendégeket, este pedig kulturális emlékműsort tartanának, amelynek keretében az Öves zenekar, a Bekecs néptáncegyüttes, magyarországi zenészek és jobbágytelki táncosok is színpadra lépnének, de szakmai előadást tartana a kolozsvári Almássi István zenekutató is.

Szeptember 8-án kerül sor a faluban a nagybúcsús ünnepre, szentmisére, majd felvonulnak a helyi fiatalok és este szüreti bált rendeznek. Napközben a faluban kézműves vásárt tartanának bemutató oktatással egybekötve, de a Maros Művészegyüttes is fellépne nyárádmenti táncműsorral, továbbá meg szeretnék hívni a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkórust is – avatott bele az alakuló program részleteibe Ila Gábor, a jobbágytelki kulturális egyesület elnöke.

A helyi kultúrélet másik nagy mozgatója, a budapesti Stoller Antal tagja az MMA néprajzi és népművészeti tagozatának, amelyet élete munkásságának elismeréseként fog fel, ezért is örült annak, hogy sikerült egy kis pénzt szereznie tavaly, hogy Bartók jobbágytelki gyűjtését dokumentálja és a helyi falumúzeumban egy kis emléksarkot hozzon létre. „Hadd menjen híre Jobbágytelkének a magyar művészeti életben” – fogalmazott portálunknak a helyiek által Hubaként ismert egykori táncos.

Emlékjel Bartóknak

Bartók Béla 1898-tól kezdődően látott neki tudatosabban Marosszék népzenei kutatásához, és útjai során Szovátán, Kibéden, Nyárádremetén, Nyárádköszvényesen, Mikházán, Deményházán, Székelyhodoson, Jobbágytelkén, Ehedben, Ákosfalván, Kisgörgényben, Székelycsókában, Székelyvajában, Somosdon, Marosvásárhelyen és Mezőszabadon töltött el huzamosabb időt. Munkássága révén a magyar kamara- és komolyzene megújult és hangsúlyosabb nemzeti jelleget kapott. Ma Erdélyben és Magyarországon táncházak százai teszik újra élővé a népzenét. Mindezt tudatja az érdeklődőkkel az a kerámia emlékfal, amelyet a jobbágytelki falumúzeum udvarán állíttatott tavaly a székelyhodosi önkormányzat és a Marianum egyesület, és amelynek darabjait a sárszentlőrinci Nagy Zoltán fazekas készítette el. A népi motívumban gazdag kompozíción az Erdő, erdő, erdő című népdal kottás jegyzete is megjelenik.