Az égi közbenjárót ünnepelték a római katolikusok

Maros megyében a radnóti, nyárádszentdemeteri és nyárádköszvényesi római katolikus templomok viselik Nagyboldogasszony nevét, így ezeken a plébániákon tartottak csütörtökön templombúcsút.

Mária mennybemenetelének ünnepéről a Gyulafehérvári Római Katolikus püspökség oldalán ezt olvashatjuk: Történelmi tény, hogy a honfoglaló magyarságnak volt egy világot megtartó istenasszonya; a Boldogasszony. Ez a hit sikeresen találkozott a római rítusú keresztény egyház Szűz Mária-tiszteletével. A kereszténnyé vált magyarok őszinte áhítattal tisztelték a Szent Szüzet, ahogyan ők nevezték – a Boldogasszonyt. Így tehát országalapító Szent István királyunk nagyon bölcsen hagyott ránk, magyarokra (és nem csak) egy minden világi harcon, küzdelmen és érdeken felül álló mennyei pártfogót. A Bol­dogasszony a fölénk boruló kék éggel mint palástjával védelmezi nemzetünket. A neki felajánlott ország ugyanakkor a keresztény hithez való hűséget is jelentette.

Úgy tudjuk, hogy István király gondviselésszerűen éppen augusztus 15-én, Szűz Mária mennybe felvételének napján halt meg. Ennek az ünnepnek az előfutára az Istenanya Mária napja volt augusztus 15-én, amelyet egy jeruzsálemi olvasmányos könyv örmény for­dításának tanúsága szerint már az 5. század közepén megtartottak. Ez az általános Mária-ünnep a római katolikus egyházban hamar átalakult Mária „mennyei születésnapjának”, azaz hazatértének, elszenderülésének ünnepévé.

November 1-jén lesz 63 éve, hogy XII. Piusz pápa 1950-ben ünnepélye­sen kihirdette a Boldogságos Szűz Mária mennybe felvételéről szóló, Munificentissimus Deus kezdetű dogmát mint a római katolikus hit és meggyőződés titkát: Isten a Boldogságos Szűz Máriát földi élete végén, testével, lelké­vel felvette fiának húsvéti dicsőségébe. A Katolikus Egyház Katekizmusa hangsúlyozza: „a Szent Szűz mennybevitele különleges részesedés Fia feltámadásában és elővételezése a többi keresztény feltámadásának”.