Agrárképzés magyar nyelven

Erdély egyedüli magyar nyelvű nappali tagozatos agrárképzése a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán zajlik, a 2002 óta működő kertészmérnöki szakon már több mint százötvenen végeztek, s most termelők, borászok, növénynemesítők szerte az országban.

Szász Cs. Emese

2014. június 27., 10:212014. június 27., 10:21

2014. június 27., 10:492014. június 27., 10:49

A Kertészmérnöki Tanszék tanársegédje, Bálint János rámutat: magyar nyelvű, nappali tagozaton agrárképzés csak a Sapientián folyik, s azután, hogy a nyárádszeredai kertészképzés megszűnik, ez talán még fontosabb. A marosvásárhelyi Sapientián még 2002-ben indult a Kertészmérnöki szak, a kar 2012-ben tájépítészet szakkal bővült alapképzésen, múlt évben elindult a növényorvos mesterképzés is.

A kertészmérnöki szakon agrárértelmiségi szakembereket képeznek, akik a tudományág legújabb eredményeit ismerik meg, és azokat hasznosítják a kertészet különböző ágazataiban, vagyis a gyümölcs-, zöldség-, dísznövény-, gyógynövény- és szőlőtermesztésben. Azáltal, hogy korszerű növényvédelmi, növényföldrajzi, ökológiai, természetvédelmi, botanikai, szaporodás- és szaporításbiológiai ismeretek birtokába kerülnek, a diákok rálátást nyernek a hazai mezőgazdaság és élelmiszer-gazdálkodás sajátosságaira.

„A kertészmérnöki szakon már kilenc évfolyamon több mint százötvenen végeztek, ezek nagy része a szakmában helyezkedett el. Legtöbben saját vállalkozást indítottak, növénytermeléssel, növényvédelemmel vagy épp kertépítéssel, borászattal foglalkoznak, de néhány végzettünk kertészeti cégeknél vezető beosztásba is került” – magyarázta az oktató. Hozzátette: a tájépítészeti szakon olyan felsőfokú szakembereket képeznek, akik megfelelő ökológiai, környezettudományi, agrártudományi, műszaki, építészeti és esztétikai ismeretekkel és kreatív tervezői készségekkel rendelkeznek a tájépítészeti feladatkörök magas színvonalú ellátásához. „Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaságra és a minőségi élelmiszerekre, ebben van a jövő. Nálunk még népszerűsíteni kell azt, hogy a sok Nyugatról és Keletről importált, bizonytalan minőségű zöldség-gyümölcs helyett a megbízható, helyi terméket keressük. Márpedig a kertészmérnökeink erről gondoskodnak” – fogalmazott Bálint János.

A két alapképzésre, valamint a növényorvosi mesterképzésre felvételit hirdet idén az egyetem: alapképzésen összesen 90 diákot tudnak felvenni, míg mesterképzésen 15 helyet hirdetnek.