A zöld energiában látják a jövőt

A zöld házként emlegetett Iskola utcai új üzleti központban tartották Marosvásárhelyen a tanácskozást, amelyen a passzívházakról szólva, Mahler György székesfehérvári építész elmondta, a fűtési költségek a klasszikus ingatlanokhoz viszonyítva akár 90-95 százalékkal is kisebbek. Az áruk is nagyobb, de az anyaországi szakember szerint ötven év alatt többszörösen is megtérül. A Fejér megyei Energetikai Központ elnöke, Nagy István szerint 6 és 20 esztendő közötti az az időszak, amely alatt a tulajdonos visszaszerzi a befektetését. Mivel a fosszilis energiák ára, minden gazdasági előremutatás szerint a továbbiakban is folyamatosan araszol felfele, az időszak lényegesen csökkenhet.

Alternatív fűtési lehetőségként a Székelyföldön a legolcsóbbnak a biomassza kínálkozik – hangoztatta Vajda Lajos, aki a nemrég alakult Zöld Energia Klasztert vezeti. A szakember főként a vidéki háztartások számára ajánlja a biomassza előállítását és felhasználását, hisz itt a fahulladék elégetésre vár. Mint ecsetelte, Ausztriában teljes falvak álltak át a biomassza hasznosítására, ezzel mintegy függetlenítve magukat az országos energiarendszertől. Az első lépéseket Hargita és Kovászna megyében is megtették a befektetők: több falu határában is energiaültetvényeket telepítettek. Brassó belvárosában a közvilágítást egy részét oldották meg a természetes energia felhasználásával. Ez a tendencia mutatkozik Marosvásárhelyen is, ahol az önkormányzat önként csatlakozott az innovatív megoldásokat felkaroló városvezetések közé.

„Szerencsére nálunk, Közép-Erdélyben számos polgármester felfogta a zöld energia felhasználásának fontosságát, és már lépett is ez irányban” – állapította meg Mihai Pocanschi, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. Ennek ellenére komolyabb kezdeményező készségre volna szükség az elöljárók részéről, fejtette ki Vajda Lajos. Szerinte még mindig nagy azoknak a polgármestereknek a száma, akik idegenkednek a közhivatalok, iskolák, tornacsarnokok alternatív fűtési rendszerének a kialakításától. Míg Ausztriában, Németországban és Svájcban mintegy 30 ezer passzívházat tartanak nyilván, Magyarországon ezek száma alig éri el a százat. Romániában még kevesebb fűtésileg önellátó ingatlant tartanak nyilván. Kérdésünkre, hogy az általa elnökölt klaszter kíván-e lépéseket tenni az érdekében, hogy a kormány indítsa újra a Zöld ház néven ismert, alternatív fűtési rendszerek beszerelését támogató programot, Vajda elmondta, hogy már azt is előrelépésként fognák fel, ha a környezetvédelmi minisztérium felvállalná például a biomassza alapú fűtéstechnológiák népszerűsítését.

„Nagyon jó volt ez a Zöld ház program, kár, hogy pénzhiány miatt leállították. A megoldás viszont nem az, hogy tétlenül várunk, mert lehet, hogy újraindul, lehet, hogy nem. Szerintem egyéb pénzügyi források után kell nézni, hisz léteznek uniós alapok és vannak kedvező hitelkonstrukciók is” – válaszolta Vajda Lajos.

A konferencián megtudhattuk: nem csak a csődbe ment kormányprogram után létezik alternatív fűtésrendszer-beszerzési esély, de az olaj és gáz után is van jövő. A már említett biomassza mellett a faapríték és a nanotechnológiás hőszigetelő berendezések.