A végélménytől a boldogságtortáig

A pszichológia egyik fiatal ágáról, a pozitív pszichológiáról tartott előadást az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja a Sapientia egyetem marosvásárhelyi karán. Olyan kutatásokról és elméletekről szólt az előadás, amely alkalmazására nagy szükség lenne a humán szférában.

A pozitív pszichológia fogalma 2000-ben látott napvilágot, amikor a szakemberek úgy gondolták, hogy az érett, egészséges emberrel és az ide vezető úttal kell foglalkozni. A fiatal tudományág „celebjeit” mutatta be a pszichológus és röviden összefoglalta elméleteik lényegét. Beszámolt a végélmény-elméletről, amely könnyebb megértésére egy példát hozott fel. Története egy ember nyaralásáról szólt, aki nagyszerű két hetet tölt valamelyik tengerparton, azonban az utolsó nap kirabolják, és ez olyan negatív hatást gyakorol rá, hogy a vakációt teljes csődként éli meg. Ez a végélmény, amely meggátolja a pszichológiai jólétet, ezért is nagyon fontos a pozitívumokra fókuszálni.

A pszichológiai jólét másik ellensége a boldogságtorta elmélet, amely arról szól, hogy a boldogságunkat 50 százalékban genetikai tényezők befolyásolják. További 10 százalék múlik a külső hatásokon, például ha valaki megnyeri a lottót, az ebbe a kategóriába tartozik, és körülbelül néhány hónapig növeli a boldogságszintjét. A jó hír azonban, hogy 40 százalékban az akarat alakítja a boldogságot, és erre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

Az előadó a továbbiakban a mentális egészségről beszélt. „Ahhoz, hogy ez megvalósuljon egy negatív élményt három pozitív kell hogy körülvegyen. A legjobb eszköze a pozitivitásnak a mosoly, természetesen ennek is több változata van” – magyarázta Oláh Attila, és egy példával folytatta. A „panamerican mosolyt” az amerikai légitársaság utaskísérői alkalmazzák, amikor közlik az utasokkal, hogy néhány órát késik a gép. A különböző mosolytípusokat összetett mimikai vizsgálódás alapján állapítják meg. A fényképeken sokszor megfigyelhetőek a különböző mosolyok, főleg ha spontánul fotózták le az illetőt. Egy másik elmélet szerint az érettségi tablón látható mosoly alapján meg lehet állapítani, hogy az alanyok idősebb korban mennyire lesznek megelégedve az életükkel.

A legnagyobb vívmánya a pozitív pszichológiának az, hogy egy családban egy szülő életét 3-4 évvel meghosszabbítja a mentális egészség elérése által. A magyar származású Csíkszentmihályi Mihály több évtizednyi kutatás után kialakította az áramlat-elméletet, amely a szakirodalomban flow-elméletként ismeretes. Az előadó elmondta, az elmélet egy folyamatot jelent, amely során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, és ennek köszönhetően energiával töltődik fel. Ezt megéli a sakkozó, aki teljes mértékben beleéli magát a játszmába, vagy akár a hegymászó, aki életét is kockára teszi szenvedélyéért. Az a lényege az áramlatnak, hogy minél több tevékenységet próbáljunk meg ilyen intenzíven átélni.

Az előadás kapcsán Krízbai Timea pszichológus kérésünkre elmondta, ő maga is gyakorlatba ülteti a pozitív pszichológiát tanítás közben. „Igyekszem minél többet mosolyogni, humorizálni az előadásokon, odafigyelni a diákokra. Ha ők érzik a tanításban a lendületet, a tanulás is könnyebben megy majd” – jegyezte meg a pedagógus. A hallgatók számára azonban új információkat jelentett az előadás, a másodéves Istók Krisztinának pont az tetszett benne, hogy egy számára teljesen új témát boncolgatott az előadó. „Fontosnak tartom a pozitív életszeméletet, ezért nagyon megérte eljönni az előadásra, sokat tanultam” – mondta a másodéves hallgató.