A polgári kezdeményezésről tárgyaltak

Az európai polgári kezdeményezés folyamatát Menyhárt István, az erdőszentgyörgyi Europe Direct Küküllő vezetője mutatta be az érdeklődőknek. Eszerint a polgárok nem szólhatnak bele a jogrendszer alakításába, sőt még az Európai Parlament (EP) sem, egyedül az Európai Bizottság (EB) hatásköre a jogszabályozás. A polgári kezdeményezés benyújtásához legkevesebb hét EU-tagország egymillió állampolgárának aláírására van szükség. Ha az EB a kezdeményezést megfelelőnek találja, meghívja bemutatásra a kezdeményezőt, majd elkezdődhet a jogalkotási folyamat. Ez ideális esetben 12, reálisan azonban 21 hónapot is igénybe vehet.

Harmadszor beszélnek róla

Mint kiderült, másfél hónap alatt ez már a harmadik helyszín, ahol ezzel a kérdéssel foglalkoznak a kezdeményezők. Zakariás Zoltán, az EMNP alelnöke ismertette, hogy a Kárpát-medencei Autonómiatanács tavalyi javaslata nyomán nyúltak a polgári kezdeményezés eszközéhez. A márciusban előkészített kezdeményezést viszont beiktatás előtt beadták normakontrollra az EB jogi osztályára, ahonnan viszont azt a választ kapták, hogy a kisebbségi kérdések nem tartoznak az ő kompetenciájukba.

Az SZNT beadványa nem a kisebbségi jogokra, hanem a területi gazdasági-társadalmi kohéziós politikára alapoz. Az EU egyik fontos politikája a régiók közötti fejlődési egyenlőtlenségek csökkentése, az SZNT pedig úgy véli, a fejlődéshez a kisebbségek is hozzájárulnak – ismertette Izsák Balázs elnök. Az SZNT szerint az EU működéséről szóló szerződés 174. cikkelyének előírásai nem hajthatók végre maradéktalanul, ezért kiemelten kell kezelni azokat a régiókat, amelyek kulturális-nyelvi szigetet képeznek, mint a Székelyföld is. A kezdeményezést a bizottság elutasította, mert szerinte a nemzetiségi jogok biztosítása nem segíti közvetlenül a régiók közötti különbségek csökkentését, továbbá Székelyföld nem tartozik a szabályzatban „kimerítően” felsorolt térségek kategóriájába. Jogorvoslati lehetőség bíróság elé vinni az ügyet vagy írásban értesíteni az ombudsmant – az SZNT az előbbivel kíván élnit, és azt várja, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az EB elutasító határozatát, és kötelezze azt a polgári kezdeményezés bejegyzésére.

Az RMDSZ-nek partnerei vannak

Az RMDSZ európai nyelvi és kulturális sokszínűségre épített kezdeményezésére még nem kaptak választ – mondta el Vincze Lóránt külügyi titkár, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke, aki kijelentette: a kisebbségi kérdés körül teljes a közöny az EU-ban, így a polgári kezdeményezés eszközével élni kell. A beadvány mellé sikerült erős partnereket szerezni (mint a dél-tiroli néppárt), valamint jelentős személyiségeket (miniszter, miniszterelnök, ENSZ képviselő, kormányzó), hogy súlya legyen a kezdeményezésnek. Az EP és EB a közeljövőben bizonyos politikákon kénytelen lesz változtatni, ezért készen kell állni, hogy a kisebbségi kérdések is napirendre kerüljenek – mondta Vincze.

Fricskát kaphat Florea

Az, hogy a három szervezet egy asztalhoz le tud ülni erről a kérdésről tárgyalni, azt mutatja, hogy nemzeti partnerséget alkotnak és a kérdésben az összefogás felé tartanak, még ha külön utakon is indultak el – mondta Vincze. Az is tisztázódott, hogy az MPP az EMNP kezdeményezését támogatja, de abban is megegyeztek: ha valamelyik kezdeményezés átjut a „szűrőn”, a többiek amellé sorakoznak fel. Vincze Lóránt azt is elmondta: nem nézhetik szó nélkül a választott személyek, testületek hivatali packázásait, mint ahogyan Marosvásárhely esetében történik a névadásokkal vagy egyes rendezvények közterületeken való megrendezésének megtiltásával. Ezért szeptemberben a FUEN elnöke szeptemberi marosvásárhelyi látogatásán erős véleményt fognak megfogalmazni a kisebbségi jogok betartása kapcsán.