A múlt pasztellszínei ismét láthatók a Teleki Téka restaurált Palota-termében

Gróf Teleki Sámuel 1802-ben adta át az erdélyieknek a Teleki Tékát, majd 1804-ben kérte fel a nagyszebeni Franz Neuhauser festőt, hogy díszítse ki az akkor főúri palotaként használt lakosztály nagytermét, amelyet ma Palota-teremként is ismerünk.

mindig az aktuális igényekhez igazodva.

23 éve várta a restaurálást

A helyiség évekig a Beszélő könyvek rendezvénysorozatnak is otthont adott, ahol a közönség betekinthetett a restaurálási folyamatokba. A terem évtizedekig raktárként működött, míg 2012-ben elköltöztették a fémpolcokkal teli, nyolcvanezer kötetet rejtő helyiségből a könyveket, és megkezdődhetett a felújításról való álmodozás – idézte fel Lázok Klára, a Teleki Téka igazgatója.

Orbán János művészettörténész 23 évvel ezelőtti levéltári kutatásai során bukkant rá arra, hogy a Palota-terem falait egykor falfestmények díszítették.

A több évig tartó restaurálás feltárta e rejtett kincseket:

Lázok Klára szerint Teleki puritán elvei szerint épített termének restaurálása és átadása „egy álom beteljesülése”.

A felújítást a Maros megyei tanács finanszírozta. Péter Ferenc, a tanács elnöke hangsúlyozta: külön öröm számára, hogy ez a páratlan intézmény, Közép-Európa egyik legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt nyilvános könyvtára a megyei tanács igazgatása alá tartozik.

Orbán János a gróf nagyvonalúságát és igényességét emelte ki, hiszen a korabeli Erdély egyik leggazdagabb főura vagyonának jelentős részét a Teleki Tékába fektette, amely halálakor már negyvenezer kötetet számlált. A palota nagyterme a rendezvények helyszíne volt, ezért kevés bútorral, de annál gazdagabb díszítéssel rendelkezett. A korabeli erdélyi festészet egyik vezéralakja, Franz Neuhauser szabad kezet kapott a munkában.

Szekkó, nem freskó

Kiss Eszter, a restaurálás második szakaszának vezetője mesélt arról, miként „gyógyult meg” a terem. A munkálatok első részét Márton Ferenc és Hegedűs Ignác vezették. A festő-restaurátor elmondta, hogy

Ez kevésbé tartós, mint a nedves falra készített freskótechnika.

A felújítás falkutatással kezdődött, feltárták a rétegeket, eltávolították az átfestéseket, megtisztították a felületet, pótolták a hiányokat, majd elvégezték az esztétikai helyreállítást. A díszítőkereteknél rekonstrukciós retust alkalmaztak, mivel eredetileg sablonnal készültek, így a mintát újra lemásolták, hogy a díszítés ismétlődése hiteles legyen. „Így lett teljes a terem” – tette hozzá Kiss Eszter.

A projekt kivitelezését Keresztes Géza műemlékvédelmi szakember irányította, a művészeti tanulmányt Orbán János készítette, a restaurálást pedig Kiss Eszter, Kiss Loránd, Pál Péter és csapatuk végezte aprólékos gonddal, hogy a Palota-terem újra méltó lehessen történelmi múltjához.

A felújított terem legközelebb november elején ad otthont a Beszélő könyvek rendezvénysorozatnak.