A legelők védelmében

Fotó: Kristó Róbert

Élelem az állatoknak vagy lakhely az embereknek – ezt a kérdést akarja szigorúbban szabályozni a parlament, hiszen jelenleg az a „divat”, hogy a legelőket beltelekké nyilvánítják, és beépítik.

Gáspár Botond

2013. október 22., 14:342013. október 22., 14:34

2013. október 22., 14:492013. október 22., 14:49

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A legelőket óvná meg a 34-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely azonban még „nem ment át” a bukaresti törvényhozáson – ismertette Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő. Az intézkedés, amely a legelőhasználatra vonatkozó 1991. évi 18-as törvényt módosítaná, előírja, hogy a szaktárca jóváhagyása nélkül nem lehet beltelekké nyilvánítani kültelekként szereplő területet, és nem lehet rá építeni. Vagyis ha például egy nyárádremetei gazda nyári szállást létesítene az állatainak a saját legelőjén, akkor a bukaresti minisztériumtól kell erre jóváhagyást kérnie. „A kivételeket is leszögeztük, az önkormányzatok kérésére, hogy ne legyen gond a települések fejlesztésekor, infrastrukturális beruházásokkor. Ha az ország, a megye vagy a település érdeke úgy kívánja, akkor ki lehet venni a beltelekelésből” – mondta Kelemen Atilla, aki szerint a cél a legelők megóvása, de még sok vitára számít, hiszen szerinte sokan még nem látják át teljesen ennek szükségességét. „Nem tudtuk átvinni például, hogy bizonyos jóváhagyásokért legyen elég a kormány területi képviselőjének, a prefektusnak az írásos beleegyezése, így a mostani verzióban ez a minisztérium hatásköre. Nem hinném, hogy a szaktárcánál azt szeretnék, hogy az ország minden részéből tolongjanak a folyosókon az ideges gazdák” – vélte. Elmondta, Romániában megközelítőleg 4 millió hektár legelő van, Maros megyében pedig 700 ezer hektár, ami európai viszonylatban jónak számít, de a tendencia az, hogy különféle beruházások miatt ezeket beépítik, például napelemparkokkal, vagy lakóházakkal.