A Kultúrpalota külső felújítására pályáznak

A Maros megyei önkormányzat április 3-ai, csütörtöki rendkívüli ülésének napirendjén szerepel egy sürgősségi határozattervezet, amelyben a képviselőknek arról kell dönteniük – tulajdonképpen csak szavazniuk, jóváhagyás végett –, hogy beleegyeznek: az alárendeltségükbe tartozó Maros Megyei Múzeum pályázatot nyújtson be a norvég alaphoz.

„A pályázat leadásához szükséges a tulajdonos, jelen esetben a megyei önkormányzat beleegyezése, valamint bizonyos gazdasági mutatók ismertetése, jóváhagyása. A Norvég Alap többek között műemlék-felújításra is írt ki pályázatot, itt nyújtjuk be mi is az iratcsomót, az igényelt összeg 1,1 millió euró, önrész nincs. A pénzből a Kultúrpalota külső felújítását valósítanánk meg, azaz cserépcserét, a kőelemek és a homlokzat teljes restaurálását” – ismertette megkeresésünkre a múzeum igazgatója, Soós Zoltán. Megtudtuk, legutoljára, tavalyelőtt a tetőjavítást végezték el, azaz a faszerkezet cseréjét és a cserepeknél a befolyás, beázás kiküszöbölését. Az intézményvezető szerint a tavaly centenáriumát ünneplő szecessziós épület homlokzatát utoljára az 1960-as években újították meg, de csak részlegesen, a kőelemek esetében pedig még soha nem volt restaurálás.

A Marosvásárhely főterén álló Kultúrpalota 1911 és 1913 között épült, Bernády György polgármestersége alatt és kezdeményezésére, a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Az épület a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája, és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.

Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tetőt kék, vörös és fehér cserepek fedik, amelyeket a híres Zsolnay-gyár készített. A harmadik emeleti szinten a külső homlokzatot Körösfői-Kriesch Aladár Hódolat Hungáriának című mozaikja díszíti, két oldalán sisakos Frany von Tuck és Gustav Klimt Pallasz Athénéje áll. A baloldali angyal kezében Marosvásárhely címerét, a jobb oldali meg Mátyás király címerét tartja. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel, a négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.

A pályázat leadásának határideje április 6., az elbírálás során dől csak el, hogy nyertesnek nyilvánították-e, vagy sem.