A cipősdoboznyi szeretet öröme

Immár harmadik éve, hogy a hírneves marosvásárhely hentescég meghirdeti a cipősdoboz-akciót az üzleteikbe betérő vásárlók számára. Feliratok adták tudtul a vásárlóknak november utolsó hetétől, hogy akik a rászoruló gyerekeknek, nehézségekkel küzdő családoknak karácsonyi ajándékokat szeretnének eljuttatni, egy cipősdobozba csomagolva hozzák be az üzletekbe. „Azt ajánlottuk, hogy főként használt, jó állapotban levő ruházati eszközöket, de főként játékokat és édességeket tegyenek a dobozokba, mert a gyerkek ennek örülnek jobban” – magyarázta Varga-Pál Petry Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója, aki azt is elmondta, hogy külön felhívták az adakozók figyelmét, hogy agyonhasznált ruhákat, agresszivitásra késztető képeket, játékokat ne tegyenek, mert az nem illik a szeretet ünnepének eszmeiségéhez. Maga a szervező sem számított ekkora megmozdulásra.

Csaknem félezer örömcsomag

Összesen négy és félszáz doboz érkezett be az üzletekbe, s nemegyeszer az adakózók „csaltak” is – a cipősdoboznál nagyobb kartondozbozba csomagoltak, hogy több férjen. A Rádió GaGa és a Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió is besegített az akció népszerűsítésébe. December huszadikán zárult a gyűjtés, s már pénteken reggel a cég autói elindultak az adományokkal a célállomások felé. Amint az ügyvezető igazgató tájékoztatott, Marosvásárhelyen kívül jutott az ajándékokból Mezőcsávásra, Sárpatakra, Székelyudvarhelyre és Szovátára is. Az árva gyerekek, a hátrányos helyzetű családok, a Szent Ferenc Alapítvány és Böjthe Csaba szerzetes gondozottjai, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozó otthonok lakói nagy örömmel fogadták a névre szóló dobozokat. A szervezők ugyanis a tartalmuk alapján döntötték el, hogy melyik doboz kinek jusson, s életkor függvényéban osztályozták az ajándékos dobozokat.

Dobozrésen kukucskálva

A Lídia gyermekotthon és a Pici-Ház lakói a Jókai utcai teremben izgatottan várták az adományokat hozókat, s énekszóval köszöntötték őket. A nevüket halló kicsinyek megilletődve, de jó látható örömmel, sugárzó arccal siettek a terem közepére, vették át a dobzokat, majd azon nyomban, a helyükre visszaülve bontogatni kezdték. Kimondhatatlan az az öröm ami a gyermekarcokról sugárzott, amikor egy-egy nem is remélt, számukra olyannyira nagy kincsnek számító játék, édesség, vagy ruházati cikk előbukkant a résnyire nyitott dobozból. Azért résnyire, mert azt már megtanulták – nem szabad ajtóstól rohanni a házba, csak illedelmesen, szépen be- illetve kinyitni, így aztán az öröm is nagyobb és váratlanabb.

Ébredő empátia

Varga-Pál Petry Zsolt elmondta – maguk sem számítottak ekkora ajándéközönre, hiszen a megroppant gazdasági helyzet egyre ritkábban engedi meg az embereknek az adományozás örömét. Szerinte az akciónak az eddig már említetteken kívül volt még egy óriási erkölcsi haszna: „Rendszerint az történik, hogy a felnőttek gyerekeikkel együtt készítik el a csomagokat, s a gyerek így maga is részesül az ajándékozás örömében, megtanulja, mit jelent örömet okozni másoknak, felébred benne az empátia, a jótékonyság ösztönének minden nehézségen, kicsinyességen túlmutató, számára is örömet okozó elégtétel ösztöne.”