
Illyés Claudia, marosvásárhelyi könyvtáros úgy érzi, el kell juttatnia a tudást, a könyveket oda is, ahová nehezen jutnak el
Fotó: Haáz Vince
A börtönkönyvtárosi szerep nem az olvasás népszerűsítéséről szól, hanem az emberi történetek megfejtéséről. Illyés Claudia marosvásárhelyi könyvtárosra tizenöt éve zárják rá naponta pár órára a vasajtót, hogy „fényt” juttasson a rácsok mögé.
2025. november 23., 08:532025. november 23., 08:53
A Maros Megyei Könyvtár alkalmazottja, Illyés Claudia mindig szerette, ha munkája révén különleges helyzetekbe keveredhet, így amikor megkérdezték tőle, hogy milyen tevékenységeket képzel el a könyvtárosi szerepkörben, azonnal rávágta,
Így egy ideig rákos gyerekekhez járt be rendszeresen foglalkozásokat tartani, majd a marosvásárhelyi börtönben „kötött ki”.
Eleinte iskolai tevékenységekre jellemző bemutatókat kellett tartania a raboknak, akik különböző okok miatt voltak lecsukva – nem volt ritka az sem, hogy emberölés miatt ült valaki. Claudia beszélt nekik a holokausztról, emberi jogokról, és
Néha még fizikai kísérletekkel is készült, például prizmával kivetített egy hologramot az elítéltek nagy csodálkozására – mesélt a Székelyhonnak Illyés Claudia, akinek ily módon sikerült felkeltenie a figyelmüket. „Olyan fogvatartottal is találkoztam, akinek nem volt lábbelije, de annyira akart jönni a foglalkozásra, hogy vásárolt egyet a cellatársától. Ráadásul mindig kimosakodtak, arcszeszt tettek magukra, már akiknek volt, mielőtt jöttek volna” – emlékezett vissza a marosvásárhelyi könyvtáros.
A börtönszabály szerint háromhavonta cserélődnek a csoportok, és egyszerre legtöbb 12-13 emberrel dolgozik együtt a könyvtáros. Bár inkább a szerelmes regényeket és a krimiket kedvelik, Claudia mást is vitt nekik, olyat, ami elgondolkodtatta őket: amiben erőszakos cselekmények voltak, de a végén megváltoztak a regényhősök, hiszen ezekkel tudtak azonosulni a rabok – magyarázza a könyvtáros. Így
vagy Alberto Vazquez-Figueroa Tuareg című regényét is, amely szintén ilyen témájú könyv, majd közösen megbeszélték a cselekményt és a kiváltott érzéseket. De ő beszélt sokukkal először arról is, hogy miért nem szabad megerőszakolni egy nőt, sőt akadtak, akik tőle tudták meg, hogy a nők szervezetében mi történik minden hónapban, hiszen addig nem beszélt velük erről soha senki – idézte fel lapunknak.
Illyés Claudia arról is mesélt, amikor először csattant a vasajtó mögötte, annyira megijedt, hogy fel is merült benne, vajon egyáltalán kijut-e onnan.
amikor nemcsak a megszokott napon ment be, hanem másnap is, mert gyakoroltatni akarta a csoporttal a március 8-ra tervezett versmondó-előadást, így a nagyterem helyett egy kis, ablaktalan sötét lyukban kaptak helyet. „Akkor nagyon féltem, de vigyáztam arra, hogy ne lássák rajtam ezt az érzést, mert ha észreveszik, akkor kihasználják, hiszen érzékenyek erre” – részletezte.
Akadt olyan elítélt is, akinek a börtönkönyvtáros megváltoztatta az életét: egy emberölésért ülő férfi (a saját élettársával végzett) a kölcsönkért könyvbe belerajzolt, úgy adta vissza. Claudia erre felfigyelt, és vitt neki rajzpapírt erre a célra. Utána mindig rajzolt neki a rab, látszott, hogy tehetségesen bánik a ceruzával és a papírral. A könyvtáros kiállítást is szervezett munkáiból a világjárvány idején, amely
Szabadulása után meglátogatta Claudiát a kövesdombi könyvtárban. A könyvtáros megtisztelőnek érezte ezt a gesztust, de tartott is tőle – vallotta be. Az egykori elítélt később tetoválószalont nyitott az egyik kisvárosban.
Fotó: Haáz Vince
Az olvasócsoportba olyanok is jelentkeztek, akik nem tudtak olvasni. Nagyon nehéz felnőtteket írni-olvasni tanítani – magyarázta Claudia. Volt, akinek úgy sikerült megtanítani leírni a saját nevét, hogy homokot vitt be egy tepsiben, és abba az ujjával belerajzolta a nevét.
így néha kávéval vagy cukorkával honorálta a szorgalmukat. Került olyan is, akinek hetente két-három olvasmányt kellett vinnie, úgy „falta” a könyveket, például a rajzolónak, akinek kiállítást szervezett. Illyés Claudia börtönkönyvtárosként hasznosnak érzi magát, mert tudja,
akik egy napon ismét szabadok lesznek, és egyáltalán nem mindegy, hogyan viszonyulnak majd a társadalomhoz.
Illegálisan tartott fegyvereket és nagy mennyiségű cigarettát foglalt le a Maros megyei rendőrség egy kisiklandi férfi házában.
Terjed a sertéspestis-fertőzés a vaddisznóknál Maros megyében, és emiatt veszélyben vannak a háztáji sertések, sőt a nagyobb sertésfarmok is – közölte a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője szerdán. Idén már negyven vaddisznótetemet égettek el.
A Maros Megyei Tanfelügyelőség beiskolázási tervei alapján a következő tanévben 106 előkészítő és ötven kilencedik osztályt terveznek indítani a magyar tagozaton. A gyereklétszám azonban lassú apadást mutat már évek óta.
Az Aquaserv Rt. tájékoztatása szerint az elosztó hálózaton végzett munkálatok miatt január 29-én ideiglenesen felfüggesztik az ivóvízszolgáltatást több Maros megyei településen.
Idén is megszervezi marosvásárhelyi megemlékezését és felvonulását március 10-én, a székely szabadság napján a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – tájékoztatt szerdai közleményében a civil szervezet.
Megtámadtak egy taxisofőrt szerdán hajnalban: egy Marosvásárhelyről Galambodig tartó út során kofliktus tört ki három kiskorú fiú és a sofőr között az út kifizetése miatt.
Biztonságosabbá tették a közlekedést a Maros völgyében: jégcsapokat távolítottak el a sziklafalakról a Maros megyei hegyimentők.
Két ember életét vesztette, miután kigyulladt egy lakóház tetőszerkezete szerdán reggel Marosfelfaluban – tájékoztatott a Maros megyei tűzoltóság.
Több betegnek segíthetnek egy 63 éves agyhalott donor szervei és szövetei, akinek a máját, a veséit és a csontszövetét távolították el az elmúlt hétvégén a marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban.
Százhetven millió eurós támogatást hívhat le hét – köztük Maros – megye zöldenergia előállítására és tárolására. Több pontot kap az az önkormányzat, amely a lakókkal közösen pályázik.
szóljon hozzá!