
Illyés Claudia, marosvásárhelyi könyvtáros úgy érzi, el kell juttatnia a tudást, a könyveket oda is, ahová nehezen jutnak el
Fotó: Haáz Vince
A börtönkönyvtárosi szerep nem az olvasás népszerűsítéséről szól, hanem az emberi történetek megfejtéséről. Illyés Claudia marosvásárhelyi könyvtárosra tizenöt éve zárják rá naponta pár órára a vasajtót, hogy „fényt” juttasson a rácsok mögé.
2025. november 23., 08:532025. november 23., 08:53
A Maros Megyei Könyvtár alkalmazottja, Illyés Claudia mindig szerette, ha munkája révén különleges helyzetekbe keveredhet, így amikor megkérdezték tőle, hogy milyen tevékenységeket képzel el a könyvtárosi szerepkörben, azonnal rávágta,
Így egy ideig rákos gyerekekhez járt be rendszeresen foglalkozásokat tartani, majd a marosvásárhelyi börtönben „kötött ki”.
Eleinte iskolai tevékenységekre jellemző bemutatókat kellett tartania a raboknak, akik különböző okok miatt voltak lecsukva – nem volt ritka az sem, hogy emberölés miatt ült valaki. Claudia beszélt nekik a holokausztról, emberi jogokról, és
Néha még fizikai kísérletekkel is készült, például prizmával kivetített egy hologramot az elítéltek nagy csodálkozására – mesélt a Székelyhonnak Illyés Claudia, akinek ily módon sikerült felkeltenie a figyelmüket. „Olyan fogvatartottal is találkoztam, akinek nem volt lábbelije, de annyira akart jönni a foglalkozásra, hogy vásárolt egyet a cellatársától. Ráadásul mindig kimosakodtak, arcszeszt tettek magukra, már akiknek volt, mielőtt jöttek volna” – emlékezett vissza a marosvásárhelyi könyvtáros.
A börtönszabály szerint háromhavonta cserélődnek a csoportok, és egyszerre legtöbb 12-13 emberrel dolgozik együtt a könyvtáros. Bár inkább a szerelmes regényeket és a krimiket kedvelik, Claudia mást is vitt nekik, olyat, ami elgondolkodtatta őket: amiben erőszakos cselekmények voltak, de a végén megváltoztak a regényhősök, hiszen ezekkel tudtak azonosulni a rabok – magyarázza a könyvtáros. Így
vagy Alberto Vazquez-Figueroa Tuareg című regényét is, amely szintén ilyen témájú könyv, majd közösen megbeszélték a cselekményt és a kiváltott érzéseket. De ő beszélt sokukkal először arról is, hogy miért nem szabad megerőszakolni egy nőt, sőt akadtak, akik tőle tudták meg, hogy a nők szervezetében mi történik minden hónapban, hiszen addig nem beszélt velük erről soha senki – idézte fel lapunknak.
Illyés Claudia arról is mesélt, amikor először csattant a vasajtó mögötte, annyira megijedt, hogy fel is merült benne, vajon egyáltalán kijut-e onnan.
amikor nemcsak a megszokott napon ment be, hanem másnap is, mert gyakoroltatni akarta a csoporttal a március 8-ra tervezett versmondó-előadást, így a nagyterem helyett egy kis, ablaktalan sötét lyukban kaptak helyet. „Akkor nagyon féltem, de vigyáztam arra, hogy ne lássák rajtam ezt az érzést, mert ha észreveszik, akkor kihasználják, hiszen érzékenyek erre” – részletezte.
Akadt olyan elítélt is, akinek a börtönkönyvtáros megváltoztatta az életét: egy emberölésért ülő férfi (a saját élettársával végzett) a kölcsönkért könyvbe belerajzolt, úgy adta vissza. Claudia erre felfigyelt, és vitt neki rajzpapírt erre a célra. Utána mindig rajzolt neki a rab, látszott, hogy tehetségesen bánik a ceruzával és a papírral. A könyvtáros kiállítást is szervezett munkáiból a világjárvány idején, amely
Szabadulása után meglátogatta Claudiát a kövesdombi könyvtárban. A könyvtáros megtisztelőnek érezte ezt a gesztust, de tartott is tőle – vallotta be. Az egykori elítélt később tetoválószalont nyitott az egyik kisvárosban.
Fotó: Haáz Vince
Az olvasócsoportba olyanok is jelentkeztek, akik nem tudtak olvasni. Nagyon nehéz felnőtteket írni-olvasni tanítani – magyarázta Claudia. Volt, akinek úgy sikerült megtanítani leírni a saját nevét, hogy homokot vitt be egy tepsiben, és abba az ujjával belerajzolta a nevét.
így néha kávéval vagy cukorkával honorálta a szorgalmukat. Került olyan is, akinek hetente két-három olvasmányt kellett vinnie, úgy „falta” a könyveket, például a rajzolónak, akinek kiállítást szervezett. Illyés Claudia börtönkönyvtárosként hasznosnak érzi magát, mert tudja,
akik egy napon ismét szabadok lesznek, és egyáltalán nem mindegy, hogyan viszonyulnak majd a társadalomhoz.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
Másodpercenként két köbméternyi vizet engednek le a bözödújfalusi gyűjtőtóból, hogy elérjék azt a telítettséget, ami biztonságos.
Karbantartási munkálatok miatt áramszünet lesz Marosvásárhely több utcájában csütörtökön 8 és 16 óra között.
„Közvetíteni kívánunk a Maros megyei vállalkozók és a magyarországi cégek között, ezért is látogattam meg a megye több régióját és találkoztam az üzletemberekkel” – mondta szerdán Marosvásárhelyen Gabriel Șopandă, Románia magyarországi nagykövete.
szóljon hozzá!