A „polgári séta” visszhangja

Az SZNT elnöke, Izsák Balázs kezdettől fogva nem örült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjainak a postaréti megemlékezésen való részvétele miatt. Hozzátette: utólag szerzett tudomást a csendőröket provokáló incidensről. „Nem jártak el korrekt módon, amikor hívatlanul rákapcsolódtak a Székely Nemzeti Tanács rendezvényére. Persze azt ők is tudják, hogy ha maguk próbálnának szervezni valamit, rajtuk kívül nem venne részt senki azon a rendezvényen” – fejtette ki portálunknak Izsák. Szerinte az is sajnálatos, hogy a főtér felé tartó tömegből valakik meggyújtották az Európai Unió zászlóját. A világhálón fellelhető fényképek alapján kiderítettük, hogy a lángoló uniós lobogót a szélsőséges megnyilvánulásairól elhíresült, szovátai illetőségű Tóth Ferenc tartja.

Gesztusát az SZNT elnöke öntudatlan, káros megnyilvánulásnak tartja, ami ellentmond a Székely Nemzeti Tanács elveinek. Izsák Balázs szerint azonban sokkal többet nyomnak a latba a Székely Szabadság Napjának pozitívumai. A legfontosabb az, hogy sikerült felmutatni a nagyvilágnak a székelység autonómiaigényét. Nem elhanyagolandó, hogy a diverziókeltés és a hatósági ellenszél dacára idén is sokan gyűltek összes a Postaréten. Végül Izsák Balázs szintén a pozitívumok közé sorolta a számos székelyföldi RMDSZ-vezető és önkormányzati tisztségviselő jelenlétét a március 10-ei rendezvényen.

Bretfelean: felelősségre vonni a szervezőket!

A szervezők és a rendbontók felelősségre vonását szorgalmazza Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség ügyvezető igazgatója. Szerinte Izsák Balázs és a Székely Nemzeti Tanács azért felel a történtekért, mert a tiltás ellenére is arra biztatta a résztvevőket, hogy a Postarétről vonuljanak be a főtérre. „Az nem egy spontán séta volt, mivel a szervezők hívták a tömeget a Kultúrpalota elé. A más településekről vagy országokból érkezőknek nem lett volna semmi keresnivalójuk a főtéren, a megemlékezés után fel kellett volna szállniuk az orvosi egyetem előtt várakozó autóbuszaikra” – vélekedett Bretfelean.

A rendőrfőnök szerint a szervezők ott tévedtek, hogy összemosták a vértanúkra való megemlékezést a törvénytelen tüntetéssel. Kérdésünkre, hogy a rendőröknek esett-e valami bántódásuk a rendezvény során, Valentin Bretfelean elmondta, hogy senki nem provokálta vagy sértegette őket. Mint mondta, minden egyes járőröző csoportban volt egy magyar vagy magyarul jól beszélő rendőr, aki anyanyelvén válaszolt a hozzá fordulókhoz. „Tiszteletem a székely vértanúk előtt, akik igazi hősök voltak. Tiszteletem a marosvásárhelyi magyar polgárok előtt, aki bebizonyították, hogy méltóságteljesen tudnak ünnepelni, és képesek elítélni azokat, akik a vandalizmus kedvéért jöttek ide. De megengedhetetlennek tartom egy ilyen multikulturális városban, hogy egyes, távolról jött személyek kövekkel és petárdákkal dobálják a csendőröket, fehér fegyverekkel hadonásszanak, miközben sértő, alkotmányellenes jelszavakat skandálnak” – nyilatkozta portálunknak az önkormányzati fennhatóság alatt álló rendőrség igazgatója.

HVIM: felfújt konfliktus

Részrehajlónak és eltúlzottnak véli a román média reakcióit a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szóvivője. Tóth Bálint, aki nem rejtette véka alá, hogy egy adott pillanatban a százfős, többnyire székelyföldi fiatalokból álló csoport néhány tagja összetűzésbe került a csendőrökkel, úgy véli, hogy az igazi gondot a szervezők tehetetlensége és flegmatikus viselkedése jelentette. „Már a sárga mellényes szervezők provokáltak minket, amikor pökhendin odaszóltak, hogy másszunk vissza a járdára. De ez fizikai képtelenség volt, hisz a November 7. negyedben a járda szűk is volt, továbbá parkolt autók is foglalták. A csendőrök részéről is elhangzott egy-egy anyázás, de nem ez volt jellemző a viselkedésükre. Ők is látták, hogy helyenként a járdák valóban nagyon szűkek. A főtéren pedig lehetetlen volt mindenkinek megállni a Kultúrpalota előtt” – vélekedett a hétfőn este a történtekről Tóth Bálint.

A vármegyés fiatalember szerint könnyű a szélsőséges jelző aggatni a HVIM tagjaira, azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja a román gyalogosokhoz való viszonyulásuk. „Ha tényleg sovén egyének vagyunk, miért nem kötöttünk bele a román járókelőkbe?” – tette fel a kérdést Tóth. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai szerint a Székely Szabadság Napja inkább a székely megaláztatás napja volt. „Miféle autonómiaharc ez, amelyen összezsúfolnak, mint a juhokat, majd sorba állítanak, mint a libákat!” – háborgott Tóth Bálint.