A 6-3-tól az 1-8-ig

„Nem azért olyan pesszimista a magyar futballgondolkodás, mert nem lenne a világon még rengeteg nemzet, amelynek fociválogatottja hozzánk hasonlóan bukdácsolna, hanem azért, mert a világ elitjéből, a legjobbak közül estünk vissza a sereghajtók közé, és egyelőre nem látszik kiút ebből. Az angolokkal szemben elért 6-3 és a 7-1 idejében mi voltunk a világ legjobbjai, most a hollandok elleni 1-8-al pedig a legaljára süllyedtünk. Azt mondom, hogy a második világháború után kezdődött a magyar futball hanyatlása, és úgy gondolom, hogy Trianonnal egy időben a labdarúgásunk is odaveszett, mert a határokon túlra szakadt területeken sok futballiskola működött: Zágrábban, Kolozsváron, Nagyváradon, Beregszászon, Pozsonyban” – mondta a magyar nyelvű FourFourTwo labdarúgó-magazin főszerkesztője, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója, Szőllősi György kedd este a marosvásárhelyi Bernády Házban, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében megtartott lapbemutatón, Farczádi Attila újságíró kérdésére.

Megtudtuk, szívügyének tekinti, hogy a magyarság lelki-szellemi egyesítésének jegyében Magyarország határain túlra is eljussanak. A magazin angol licensz alapján működik, van, amit a szerződés előír (a tartalomnak legalább a fele az angol kiadvány fordítása kell legyen, az angol címlap-sztorit nem hagyhatják ki, de készíthetnek saját címlapot, az angollal egyidőben jelenik meg stb.), de megpróbálnak magyar focival foglalkozni.

„Sajnos a nagy sikerek kapcsán mindig a múlthoz kell visszanyúlnunk, mert kevésbé tudjuk a mai magyar futball témáit kiaknázni, használni. Bemutatunk ifjúsági játékosokat, a válogatottakat, beszámolunk az eredményekről, és igyekszünk magyar vonatkozást is belevinni a külföldi témájú cikkekbe is” – fogalmazott Szőllősi, aki a magyar nyelvű sportmagazin célját abban is látja, hogy a fiataloknak „Homérosz mellett” olvasást biztosítanak. „Nehéz megtalálni azokat az eszközöket, amelyre vevők a fiatalok. Ez a lap erre alkalmas, mert legalább olvas, magyarul olvas, magyarokról is olvas és sportról olvas az ifjú” – mondta a főszerkesztő.

Továbbá szó esett a magyar labdarúgás társadalmi, ideológiai, történelmi szerepéről, arról, hogy miért volt tilos az Aranycsapat emigráns játékosainak külföldi sikereiről beszámolni, a magyar (magyarországi és jelenlegi külhoni) és a romániai (erdélyi és román) futball közötti párhuzamról, tervekről és jelenlegi stratégiáról.