Maros megyének nagyobb az áfabevétele, mint Hargita és Kovászna megyének együtt

Az országos átlagkeresethez viszonyítva a székelyföldieknek kevesebből kell megélniük. Illusztráció

Fotó: Pixabay.com

A Maros megyei átlagfizetés 13 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál, az áfabefizetések tekintetében pedig a középmezőny élén áll, történetesen a 13. helyen.

Gáspár Botond

2017. december 03., 10:302017. december 03., 10:30

2017. december 03., 10:322017. december 03., 10:32

A Maros megyei statisztikai hivatal adatai szerint szeptember folyamán a tavalyi év hasonló időszakához képest több mint 250 lejjel nőtt a nettó átlagfizetés, és elérte a 2100 lejt. Ennek ellenére az országos átlagkeresethez viszonyítva, amely majdnem 2400 lej, a Maros megyeieknek kevesebből kell megélniük (átlagban megközelítőleg havi 460 euróból). A hivatal vezetője, Ioan Matei a Marosvásárhelyi Rádiónak kifejtette,

az elmúlt évben jelentősen nőtt az alkalmazottak száma, ezzel egyidejűleg pedig csökkent a munkanélküliség és a nyugdíjasok aránya.

Utóbbiak majdnem ezerrel vannak kevesebben, mint tavaly, és a nettó átlagnyugdíj 930 lej.

Év végéhez közeledve ugyanakkor napvilágot látott egy országos kimutatás is, amelyet a profit.ro vett górcső alá, és amelyből kiderül, hogy az áfabevétel tekintetében Teleorman (31,56 millió lej), Călărași (35,83 millió lej) és Ialomița megye (43,36 millió lej) járul hozzá a legkevesebbel az állami költségvetéshez. Beszédes adat, hogy Bukarest (12 314,5 millió lej) majdnem száztízszer több pénzt „tesz be” áfából a központi büdzsébe, mint a térségében található említett három déli megye összesen.

Maros megye a 2016-ra számított 390,69 millió lejes bevétellel a 13. helyen található, de nagy mértékben elmarad a 2015-ben regisztrált 718,4 millió lejtől.

Ennek fő oka – amelyre a gazdasági szakportál is rámutat –, hogy az értékeket, ezáltal pedig a jegyzéket mesterségesen módosítja az, hogy 2016-tól a regionális pénzügyi igazgatóságoknak „otthont” biztosító megyékhez számolják a teljes régió kis- és közepes vállalatainak bevételeit is. Tehát míg a 2015-ös és a 2016-os adatok összehasonlításából az következne, hogy jelentősen csökkent a Maros megyei cégek forgalma, addig a régió pénzügyi székhelyének számító Brassónál azt láthatjuk, hogy megduplázódott az áfabevétel: 808,84 millió lejről 1697,3 millió lejre emelkedett.

Hargita megye a 22. helyen áll 205,91 millió lejjel (2015-ben 292,75 millió lej volt), Kovászna megye pedig a 30. helyen 120,98 millió lejjel (2015-ben 167,78 millió lejjel).

A jegyzék első tíz helyén egyébként Bukarest, Konstanca, Brassó, Kolozs, Temes, Ilfov, Prahova, Iași, Dolj és Bihar megye található, Maros megyét megelőzi még Argeș és Szeben megye.

Az állam számára kiemelten fontos az áfából származó jövedelem, hiszen tavaly az összbevétel 23 százalékát tette ki. A nagy befizetők pénzügyeit kezelő országos igazgatóság tavalyra 21,13 milliárd lejt inkasszált áfából, az 51,67 milliárd lejes teljes áfabevételből.

Erősödő szakemberhiány

Akut szakemberhiányra panaszkodtak Maros megye vezető cégei a kereskedelmi kamara által huszonnegyedik alkalommal megszervezett éves gálán, amelyen kiderült, évről évre ugyanazok a „menő” cégek. A rangsor összeállításában 16 321 vállalkozás vett részt, közülük 1033 megtalálható a kiadványban, a pontok alapján pedig 748 cég érdemelte ki az első helyet. A legnagyobb exportőrök listáját a préseltlemez-lapokat előállító szászrégeni Kastamonu vezeti, következik a marosvásárhelyi Azomureș vegyikombinát, az elektromos vezetékeket gyártó segesvári Cableteam, a segesvári Sefar műszálgyártó, a szovátai Artemob masszívfa-bútorgyártó, a szászrégeni Alpina cipő- és sportszergyár, a marosvásárhelyi CIE Matricon autóipari beszállító, a marosvásárhelyi Gedeon Richter gyógyszergyár, a háztartási kerámiára szakosodott segesvári Cesiro, a marosvásárhelyi Sandoz gyógyszergyár és az erdészeti munkagépeket gyártó szászrégeni IRUM.