Maros megyének nagyobb az áfabevétele, mint Hargita és Kovászna megyének együtt

Utóbbiak majdnem ezerrel vannak kevesebben, mint tavaly, és a nettó átlagnyugdíj 930 lej.

Év végéhez közeledve ugyanakkor napvilágot látott egy országos kimutatás is, amelyet a profit.ro vett górcső alá, és amelyből kiderül, hogy az áfabevétel tekintetében Teleorman (31,56 millió lej), Călărași (35,83 millió lej) és Ialomița megye (43,36 millió lej) járul hozzá a legkevesebbel az állami költségvetéshez. Beszédes adat, hogy Bukarest (12 314,5 millió lej) majdnem száztízszer több pénzt „tesz be” áfából a központi büdzsébe, mint a térségében található említett három déli megye összesen.

Ennek fő oka – amelyre a gazdasági szakportál is rámutat –, hogy az értékeket, ezáltal pedig a jegyzéket mesterségesen módosítja az, hogy 2016-tól a regionális pénzügyi igazgatóságoknak „otthont” biztosító megyékhez számolják a teljes régió kis- és közepes vállalatainak bevételeit is. Tehát míg a 2015-ös és a 2016-os adatok összehasonlításából az következne, hogy jelentősen csökkent a Maros megyei cégek forgalma, addig a régió pénzügyi székhelyének számító Brassónál azt láthatjuk, hogy megduplázódott az áfabevétel: 808,84 millió lejről 1697,3 millió lejre emelkedett.

A jegyzék első tíz helyén egyébként Bukarest, Konstanca, Brassó, Kolozs, Temes, Ilfov, Prahova, Iași, Dolj és Bihar megye található, Maros megyét megelőzi még Argeș és Szeben megye.

Az állam számára kiemelten fontos az áfából származó jövedelem, hiszen tavaly az összbevétel 23 százalékát tette ki. A nagy befizetők pénzügyeit kezelő országos igazgatóság tavalyra 21,13 milliárd lejt inkasszált áfából, az 51,67 milliárd lejes teljes áfabevételből.