Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, Románia a mainstreamhez igazodott

– ismertette Orbán Balázs, majd hozzátette, az első eredmények már körvonalazódnak, hiszen eddig Európában és a nyugati világon belül nem nagyon voltak hallható békepárti hangok, erős háborúpárti konszenzus volt a médiában és az akadémiai kutatóintézetekben egyaránt.

„Hangsúlyozták a béke fontosságát, de a gyakorlatban azt mondták, hogy a békéhez vezető út a háború folytatása. Kicsit orwelli újbeszéd a nyugati mainstream megközelítés. Ekkor jött Orbán Viktor miniszterelnök úr, és egy huszárvágásszerű mozdulatsorral sikerült egy új kontextust teremteni most már a nyugati világon belül is” – mondta. Kifejtette, hogy

Orbán Balázs kétféle konfliktusról értekezett: az egyik esetben beszélhetünk egyértelmű győztes és vesztes félről, és a győztes diktálja a béke feltételeit, a vesztes pedig aláírja azt. A másik típusú konfliktusnak viszont nincs egyértelmű győztese és vesztese. Utóbbi konfliktusnak úgy lehet vége, hogy a szereplők helyreállítják a kommunikációs csatornákat és elkezdenek rövid távú tűzszünetről tárgyalni.

Zelenszkij elnök is azt mondja, hogy ebben a pillanatban, amíg az orosz csapatok ilyen mértékben jelen vannak Ukrajna területén, addig egy akármilyen tűzszünet, vagy akár a béke irányába való elmozdulás ezt az orosz álláspontot erősítené, az orosz érdekeknek kedvezne” – tette egyértelművé.

Mint mondta, az orosz–ukrán háború befejezése nem fogja meggátolni a világ blokksosodását, hiszen az az amerikai–kínai viszonytól függ: „világviszonylatban az orosz–ukrán konfliktus sokkal kisebb mértékben befolyásolja a világ blokkosodását” – szögezte le a frakcióvezető.

Nem magyar érdek a blokkosodás

A világ blokkosodásának kérdésére Orbán Balázs is reagált, és a 2014-ben bekövetkezett Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna elleni orosz agressziót említette. Mint mondta, az akkori konfliktus folytatása a 2022-es támadás, amire másképpen reagált a nyugati világ.

A blokkosodással elkezdődik Oroszország kizárása a nyugati rendszerből, ellehetetlenítése pénzügyileg, az energiaellátási kapcsolatokat elvágása. 2014-ben ennek az ellenkezője történt, éppen azért, mert az említett nyugati stratégia még nem volt jelen.

(...) Mi egy békés átrendeződésben, békés tranzíciós periódusban vagyunk érdekeltek. Úgy szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet, hogy mindenkivel együttműködünk, és ebből gazdasági, politikai, kulturális előnyökre teszünk szert. Ebből építkezünk tovább a következő évtizedekben, és változtatjuk Magyarországot végérvényesen egy fejlett országgá, aminek mindannyian szeretnénk látni” – hangsúlyozta.

A panelbeszélgetésen részt vett még Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója, illetve Marek Matraszek, a CEC Government Relations alapító elnöke is, akik szintén megosztották meglátásaikat.