Hirdetés
Hirdetés

Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, Románia a mainstreamhez igazodott

•  Fotó: Tuchiluș Alex

Fotó: Tuchiluș Alex

Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, békés átrendeződésben hisznek, céljuk mindenkivel együttműködni, és ebből gazdasági, politikai, kulturális előnyökre tennének szert – ismertette Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Tusványoson tartott A békéhez erő kell című panelbeszélgetésen. Románia a mainstreamhez igazodott, és vélhetően nem is tehetett volna másként – mondta Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az orosz–ukrán háborút illetően.

László Ildikó

2024. július 26., 21:192024. július 26., 21:19

Tusványos a béke szigete, és azért gondoljuk, hogy jobb pályán vagyunk, mert a világ jobb lesz, ha béke lesz – vezette fel a beszélgetést Szilágyi Zsolt, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja, aki Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját a csata előtti és utáni helyzetről kérdezte.

Idézet
Zajlik a békemisszió

– ismertette Orbán Balázs, majd hozzátette, az első eredmények már körvonalazódnak, hiszen eddig Európában és a nyugati világon belül nem nagyon voltak hallható békepárti hangok, erős háborúpárti konszenzus volt a médiában és az akadémiai kutatóintézetekben egyaránt.

Hirdetés

„Hangsúlyozták a béke fontosságát, de a gyakorlatban azt mondták, hogy a békéhez vezető út a háború folytatása. Kicsit orwelli újbeszéd a nyugati mainstream megközelítés. Ekkor jött Orbán Viktor miniszterelnök úr, és egy huszárvágásszerű mozdulatsorral sikerült egy új kontextust teremteni most már a nyugati világon belül is” – mondta. Kifejtette, hogy

a világ megmozdult a békemisszió első szakaszának hatására, hiszen az volt a cél, hogy a konfliktusnak véget vessenek.

Orbán Balázs kétféle konfliktusról értekezett: az egyik esetben beszélhetünk egyértelmű győztes és vesztes félről, és a győztes diktálja a béke feltételeit, a vesztes pedig aláírja azt. A másik típusú konfliktusnak viszont nincs egyértelmű győztese és vesztese. Utóbbi konfliktusnak úgy lehet vége, hogy a szereplők helyreállítják a kommunikációs csatornákat és elkezdenek rövid távú tűzszünetről tárgyalni.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„Amíg az öldöklés napi szinten folytatódik, addig nagy eredményeket nem lehet elérni, ezért fontos a tűzszünet, és utána elkezdődik egy nagyon hosszú, akár évekig tartó béketárgyalási folyamat. Ennek a nulladik lépésénél vagyunk most. Magyarország természetesen tudja a helyét, hogy ez egy nagyhatalmi játék, de jelen pillanatban mi erősek vagyunk, stabilak, hitelesek, minden szereplővel beszélni tudunk” – osztotta meg álláspontjukat.

A fegyverszünet helyes, de nem elég csak mondani

Az orosz–ukrán háború apropóján Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára kifejtette, semmivel nem lehet indokolni, hogy egy ország megtámad egy másikat, másfelől semmi nem indokolja azt sem, hogy gátlástalanul és válogatás nélkül civil célpontokat romboljanak az oroszok. Kifejtette, a fegyverszünet helyes, de nem elég csak mondani, javaslata szerint össze kellene állítani egy szakértői csapatot, akik szimpátiától függetlenül meg tudják ítélni, mi reális és javaslatot kell letenni az asztalra.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„Eljött az ideje annak, hogy megpróbáljunk valamit konkrétan tenni annak érdekében, hogy bebizonyítsuk, mi békepártiak vagyunk, és nem csak szóban” – összegezte.

Csoma Botond Románia helyzetét mutatta be az orosz–ukrán háború kérdéskörében az egybegyűlteknek. Mint mondta, Románia a mainstreamhez igazodik, és nem is tehetett volna másként, hiszen elkötelezett NATO-tag.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„A román külpolitikának az egyik célkitűzése az, hogy semmiféleképpen ne maradjon el Lengyelországtól ebben a kérdésben, és tudja ezt az álláspontot érvényesíteni Washingtonban is” – részletezte. Azt, hogy tűzszünet után a béketárgyalások mikor következnek be az orosz–ukrán háborúban, ebben a pillanatban nehéz megítélni.

„Egyelőre úgy tűnik, hogy a nyugati világ uralkodó politikai narratívájában transzatlanti konszenzus van arról, hogy akár a tűzszünet, akár egy béke irányába való elmozdulás jelenleg az orosz álláspontnak kedvezne, legalábbis a politikai narratívában ezt láthatjuk. Tulajdonképpen ezzel

Idézet
a nyugati világ a Zelenszkij álláspontját támogatja.

Zelenszkij elnök is azt mondja, hogy ebben a pillanatban, amíg az orosz csapatok ilyen mértékben jelen vannak Ukrajna területén, addig egy akármilyen tűzszünet, vagy akár a béke irányába való elmozdulás ezt az orosz álláspontot erősítené, az orosz érdekeknek kedvezne” – tette egyértelművé.

Mint mondta, az orosz–ukrán háború befejezése nem fogja meggátolni a világ blokksosodását, hiszen az az amerikai–kínai viszonytól függ: „világviszonylatban az orosz–ukrán konfliktus sokkal kisebb mértékben befolyásolja a világ blokkosodását” – szögezte le a frakcióvezető.

Nem magyar érdek a blokkosodás

A világ blokkosodásának kérdésére Orbán Balázs is reagált, és a 2014-ben bekövetkezett Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna elleni orosz agressziót említette. Mint mondta, az akkori konfliktus folytatása a 2022-es támadás, amire másképpen reagált a nyugati világ.

A blokkosodással elkezdődik Oroszország kizárása a nyugati rendszerből, ellehetetlenítése pénzügyileg, az energiaellátási kapcsolatokat elvágása. 2014-ben ennek az ellenkezője történt, éppen azért, mert az említett nyugati stratégia még nem volt jelen.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„Nekünk, magyaroknak elemi érdekünk, hogy megerősödjenek ezek az intellektuális csoportok, amelyek egy szuverenista korszak nemzetközi rendjét építik, ami nem a nyugati elvek felsőbbrendűségére épül, hanem reális, pragmatista külpolitikára, illetőleg arra, hogy mindenki megtalálja a helyét a nap alatt. Nekünk elemi érdekünk, hogy ez a megközelítés egyre erősebb legyen a nemzetközi politikában, mert

Idézet
a blokkosodás politikája Magyarországot egy újabb hidegháborús logikába kényszeríti, perifériára sodródik.

(...) Mi egy békés átrendeződésben, békés tranzíciós periódusban vagyunk érdekeltek. Úgy szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet, hogy mindenkivel együttműködünk, és ebből gazdasági, politikai, kulturális előnyökre teszünk szert. Ebből építkezünk tovább a következő évtizedekben, és változtatjuk Magyarországot végérvényesen egy fejlett országgá, aminek mindannyian szeretnénk látni” – hangsúlyozta.

A panelbeszélgetésen részt vett még Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója, illetve Marek Matraszek, a CEC Government Relations alapító elnöke is, akik szintén megosztották meglátásaikat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

2026. november 21., szombat

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel

A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel
2026. november 21., szombat

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt

Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt
2026. november 21., szombat

Tonnaszámra foglalják le a pirotechnikai eszközöket a téli ünnepek előtt

A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.

Tonnaszámra foglalják le a pirotechnikai eszközöket a téli ünnepek előtt
2026. november 21., szombat

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után

Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól

A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól
2026. november 21., szombat

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk

Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk
2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
Hirdetés