Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, Románia a mainstreamhez igazodott

•  Fotó: Tuchiluș Alex

Fotó: Tuchiluș Alex

Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, békés átrendeződésben hisznek, céljuk mindenkivel együttműködni, és ebből gazdasági, politikai, kulturális előnyökre tennének szert – ismertette Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Tusványoson tartott A békéhez erő kell című panelbeszélgetésen. Románia a mainstreamhez igazodott, és vélhetően nem is tehetett volna másként – mondta Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az orosz–ukrán háborút illetően.

László Ildikó

2024. július 26., 21:192024. július 26., 21:19

Tusványos a béke szigete, és azért gondoljuk, hogy jobb pályán vagyunk, mert a világ jobb lesz, ha béke lesz – vezette fel a beszélgetést Szilágyi Zsolt, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja, aki Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját a csata előtti és utáni helyzetről kérdezte.

Idézet
Zajlik a békemisszió

– ismertette Orbán Balázs, majd hozzátette, az első eredmények már körvonalazódnak, hiszen eddig Európában és a nyugati világon belül nem nagyon voltak hallható békepárti hangok, erős háborúpárti konszenzus volt a médiában és az akadémiai kutatóintézetekben egyaránt.

„Hangsúlyozták a béke fontosságát, de a gyakorlatban azt mondták, hogy a békéhez vezető út a háború folytatása. Kicsit orwelli újbeszéd a nyugati mainstream megközelítés. Ekkor jött Orbán Viktor miniszterelnök úr, és egy huszárvágásszerű mozdulatsorral sikerült egy új kontextust teremteni most már a nyugati világon belül is” – mondta. Kifejtette, hogy

a világ megmozdult a békemisszió első szakaszának hatására, hiszen az volt a cél, hogy a konfliktusnak véget vessenek.

Orbán Balázs kétféle konfliktusról értekezett: az egyik esetben beszélhetünk egyértelmű győztes és vesztes félről, és a győztes diktálja a béke feltételeit, a vesztes pedig aláírja azt. A másik típusú konfliktusnak viszont nincs egyértelmű győztese és vesztese. Utóbbi konfliktusnak úgy lehet vége, hogy a szereplők helyreállítják a kommunikációs csatornákat és elkezdenek rövid távú tűzszünetről tárgyalni.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„Amíg az öldöklés napi szinten folytatódik, addig nagy eredményeket nem lehet elérni, ezért fontos a tűzszünet, és utána elkezdődik egy nagyon hosszú, akár évekig tartó béketárgyalási folyamat. Ennek a nulladik lépésénél vagyunk most. Magyarország természetesen tudja a helyét, hogy ez egy nagyhatalmi játék, de jelen pillanatban mi erősek vagyunk, stabilak, hitelesek, minden szereplővel beszélni tudunk” – osztotta meg álláspontjukat.

A fegyverszünet helyes, de nem elég csak mondani

Az orosz–ukrán háború apropóján Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára kifejtette, semmivel nem lehet indokolni, hogy egy ország megtámad egy másikat, másfelől semmi nem indokolja azt sem, hogy gátlástalanul és válogatás nélkül civil célpontokat romboljanak az oroszok. Kifejtette, a fegyverszünet helyes, de nem elég csak mondani, javaslata szerint össze kellene állítani egy szakértői csapatot, akik szimpátiától függetlenül meg tudják ítélni, mi reális és javaslatot kell letenni az asztalra.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„Eljött az ideje annak, hogy megpróbáljunk valamit konkrétan tenni annak érdekében, hogy bebizonyítsuk, mi békepártiak vagyunk, és nem csak szóban” – összegezte.

Csoma Botond Románia helyzetét mutatta be az orosz–ukrán háború kérdéskörében az egybegyűlteknek. Mint mondta, Románia a mainstreamhez igazodik, és nem is tehetett volna másként, hiszen elkötelezett NATO-tag.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„A román külpolitikának az egyik célkitűzése az, hogy semmiféleképpen ne maradjon el Lengyelországtól ebben a kérdésben, és tudja ezt az álláspontot érvényesíteni Washingtonban is” – részletezte. Azt, hogy tűzszünet után a béketárgyalások mikor következnek be az orosz–ukrán háborúban, ebben a pillanatban nehéz megítélni.

„Egyelőre úgy tűnik, hogy a nyugati világ uralkodó politikai narratívájában transzatlanti konszenzus van arról, hogy akár a tűzszünet, akár egy béke irányába való elmozdulás jelenleg az orosz álláspontnak kedvezne, legalábbis a politikai narratívában ezt láthatjuk. Tulajdonképpen ezzel

Idézet
a nyugati világ a Zelenszkij álláspontját támogatja.

Zelenszkij elnök is azt mondja, hogy ebben a pillanatban, amíg az orosz csapatok ilyen mértékben jelen vannak Ukrajna területén, addig egy akármilyen tűzszünet, vagy akár a béke irányába való elmozdulás ezt az orosz álláspontot erősítené, az orosz érdekeknek kedvezne” – tette egyértelművé.

Mint mondta, az orosz–ukrán háború befejezése nem fogja meggátolni a világ blokksosodását, hiszen az az amerikai–kínai viszonytól függ: „világviszonylatban az orosz–ukrán konfliktus sokkal kisebb mértékben befolyásolja a világ blokkosodását” – szögezte le a frakcióvezető.

Nem magyar érdek a blokkosodás

A világ blokkosodásának kérdésére Orbán Balázs is reagált, és a 2014-ben bekövetkezett Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna elleni orosz agressziót említette. Mint mondta, az akkori konfliktus folytatása a 2022-es támadás, amire másképpen reagált a nyugati világ.

A blokkosodással elkezdődik Oroszország kizárása a nyugati rendszerből, ellehetetlenítése pénzügyileg, az energiaellátási kapcsolatokat elvágása. 2014-ben ennek az ellenkezője történt, éppen azért, mert az említett nyugati stratégia még nem volt jelen.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

„Nekünk, magyaroknak elemi érdekünk, hogy megerősödjenek ezek az intellektuális csoportok, amelyek egy szuverenista korszak nemzetközi rendjét építik, ami nem a nyugati elvek felsőbbrendűségére épül, hanem reális, pragmatista külpolitikára, illetőleg arra, hogy mindenki megtalálja a helyét a nap alatt. Nekünk elemi érdekünk, hogy ez a megközelítés egyre erősebb legyen a nemzetközi politikában, mert

Idézet
a blokkosodás politikája Magyarországot egy újabb hidegháborús logikába kényszeríti, perifériára sodródik.

(...) Mi egy békés átrendeződésben, békés tranzíciós periódusban vagyunk érdekeltek. Úgy szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet, hogy mindenkivel együttműködünk, és ebből gazdasági, politikai, kulturális előnyökre teszünk szert. Ebből építkezünk tovább a következő évtizedekben, és változtatjuk Magyarországot végérvényesen egy fejlett országgá, aminek mindannyian szeretnénk látni” – hangsúlyozta.

A panelbeszélgetésen részt vett még Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója, illetve Marek Matraszek, a CEC Government Relations alapító elnöke is, akik szintén megosztották meglátásaikat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 18., hétfő

Időjárás a nyár legutolsó napjáig – közzétették a kéthetes előrejelzést

A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra csökken a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban – derül ki a meteorológiai szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzéséből.

Időjárás a nyár legutolsó napjáig – közzétették a kéthetes előrejelzést
2025. augusztus 18., hétfő

Aszfaltozás miatt keddtől nehéz lesz autóval közlekedni Székelyudvarhely központjában

Székelyudvarhely központi részén is útlezárásokra és forgalomterelésekre kell számítani a nagy mobilitási projekt aszfaltozási munkálatai miatt, amelyek augusztus 19-én kezdődnek.

Aszfaltozás miatt keddtől nehéz lesz autóval közlekedni Székelyudvarhely központjában
2025. augusztus 18., hétfő

Csak minden negyedik diák ment át a pótérettségin – Hargita megye teljesített a legjobban Székelyföldön

Közzétették a július-augusztusi érettségi vizsga fellebbezések elbírálása előtti eredményeit. Hargita megye teljesített a legjobban a székelyföldi megyék közül, noha itt sem haladta meg a harminc százalékot a sikeresen pótérettségizők aránya.

Csak minden negyedik diák ment át a pótérettségin – Hargita megye teljesített a legjobban Székelyföldön
2025. augusztus 18., hétfő

Hagymafesztiválra készülnek Madéfalván

Színes programokkal, hagymakóstolóval, kulturális és zenei műsorokkal várják az érdeklődőket augusztus 28–31. között a Madéfalvi Hagymafesztiválon.

Hagymafesztiválra készülnek Madéfalván
Hagymafesztiválra készülnek Madéfalván
2025. augusztus 18., hétfő

Hagymafesztiválra készülnek Madéfalván

2025. augusztus 18., hétfő

Az autópálya biztonsági sávján előzött, amikor azt hitte, nem látják a rendőrök – videó

Az autópálya biztonsági sávján (leállósávján) előzött meg több autót egy jármű, valószínűleg abban a tudatban, hogy nincs a közelben rendőrautó. Volt viszont egy rendőrhelikopter...

Az autópálya biztonsági sávján előzött, amikor azt hitte, nem látják a rendőrök – videó
2025. augusztus 18., hétfő

Kevesebb mint 30 százalékos az átmenési arány a pótérettségin

Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 28,4 százalékának sikerült a vizsgája az óvások előtti eredmények szerint – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.

Kevesebb mint 30 százalékos az átmenési arány a pótérettségin
2025. augusztus 18., hétfő

Másodfokú árvízriasztást adtak ki Kovászna megyei, elsőfokút Hargita megyei folyókra

Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hat megyében.

Másodfokú árvízriasztást adtak ki Kovászna megyei, elsőfokút Hargita megyei folyókra
2025. augusztus 18., hétfő

Előrejelzés: nem lesz sok eső Székelyföld nagy részén

Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga jelzésű) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) néhány déli megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.

Előrejelzés: nem lesz sok eső Székelyföld nagy részén
2025. augusztus 18., hétfő

Felmérik a közel száz éves fák állapotát Csíkszeredában biztonsági okokból

Közel száz éves fákat mérnek fel Csíkszeredában és Csíksomlyón, a vizsgálatok célja a balesetveszély megelőzése és a természeti örökség hosszú távú megőrzése.

Felmérik a közel száz éves fák állapotát Csíkszeredában biztonsági okokból
2025. augusztus 18., hétfő

Még nem tudni, hogy Románia mikor kerül be a vízummentességi programba, de a külügyminiszter bizakodó

Oana Țoiu külügyminiszter kijelentette, minden szinten dolgoznak azon, hogy Románia bekerüljön a vízummentességi programba (Visa Waiver), és „sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint néhány hónappal ezelőtt”.

Még nem tudni, hogy Románia mikor kerül be a vízummentességi programba, de a külügyminiszter bizakodó